„Az új adó egy új teher, egy váratlan bírság” – fogalmazott az érdeklődésünkre Csiki Gergely, a Portfolio elemzője. Az Országgyűlés által kedden elfogadott szigorítás értelmében, ha a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, melyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, nem felelnek meg a legújabb kiskereskedelmet szabályozó intézkedésnek, ami – bizonyos adminisztrációs terhek mellett – a lejárt élelmiszerekre vonatkozó új szabályokat léptetett életbe, árbevétel-arányos bírsággal nézhetnek szembe. A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.
A szakértő megjegyezte, miután sok a bizonytalanság, pontosan még nem tudni, mindez mekkora többletterhet jelent majd az áruházláncok számára, szemben azzal, hogy mit okoz a kiskereskedelmi adó legfelső kulcsának az emelése esetükben, vagy a költségvetés bevételi oldalán – ami szintén az indítvány részét képezte. A változás a legmagasabb sávba tartozó, tehát a 100 milliárd forint bevétel fölötti kiskereskedelmi cégeket, szám szerint hat láncot érint, melyek különadóját 0,2 százalékkal 2,5-ről 2,7 százalékra emelik.
A Portfolio számításai szerint mindez a 2020-as forgalmi adatok alapján 5-6 milliárd forint pluszbevételt jelenthet a költségvetés számára. Csiki Gergely konkrét példát említve kifejtette:
- a Lidl esetében az éves különadó – a legmagasabb kulcs mellett – 14 milliárd forintról 15 milliárd forintra emelkedik, míg
- a Tescónak 1,3 milliárdos,
- a Sparnak 1 milliárdos tehernövekedése lehet.
- Az Auchan 500 milliós,
- a Penny Market és az Aldi pedig 400-400 millió forintos
plusz adókötelezettség-növekedéssel nézhet szembe jövőre.
A harmadik költségvetési egyensúlyt javító lépés
Csiki Gergely érdeklődésünkre az első egyenlegjavító kormánydöntésként a Pénzügyminisztérium múlt csütörtöki bejelentését említtette, ami egy 350 milliárd forintos beruházásbefagyasztást jelentett. Az elemző szerint a második lehetséges intézkedésre Orbán Viktor a francia elnökkel közösen megtartott hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján derült fény, ahol a magyar miniszterelnökök kérdésre válaszolva közölte: a kormány elhalasztja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlását, ami konstrukciójának a módszere nem volt ugyan ismert, de vélhetően befolyásolta volna a költségvetés egyenlegét és az államadósság-mutatót is, hiszen egy 4 milliárd eurós, tehát 1500 milliárd forinthoz közeli összegről van szó. A harmadik intézkedés pedig a jövőre tervezett kiskereskedelmi különadó-emelés – tette hozzá a Portfolio elemzője.