A KSH adatai szerint 2019-ben több mint 193 ezren dolgoztak a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, ez a szám már 2020 végére 177 ezer alá esett. A munkaerőhiány pedig szinte biztosan romlott a szektorban, amit jól mutatott, hogy a nyári csúcsidőben a főbb turisztikai célpontok környékén tele voltak meghirdetett állásokkal a toborzóprotálok. A legtöbb munkáltató pedig - legyen az szállodás vagy éttermi dolgozó - arra panaszkodott, hogy alig talál embert, míg a megmaradt vendéglátósok a hosszú műszakok miatt emeltek szót - idézte fel a Napi.hu.
Amerikai és nyugat-európai példákat bemutatva vázolták, hogy máshol is főként a pályaelhagyás a jellemző, a koronavírus-járvány a legnagyobb károkat ezen a területen okozta. A dolgozók az első hullám idején még kitartottak, utána azonban sokan pályát változtattak, amikor a második-harmadik hullámban ismét bezárták az éttermeket, kávézókat, szállodákat.
"Mintegy 40-50 ezer ember hiányzik a vendéglátásból, a kiesett munkaerő nagy része pályaelhagyó" - mondta el a portálnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Hozzátette: bár néhányan visszatértek azok közül, akik a járvány miatt más munkahelyet kerestek, de
a többségük - ha kevesebb pénzért is -, inkább a biztosabb munkaköröket választotta.
A szakember szerint a legtöbben a kereskedelem és az építőipar felé léptek tovább, de előfordul az is, hogy informatikus pályára váltottak a korábbi vendéglátósok.
Meglátása szerint a munkaerőhiányon egyértelműen a pénz segíthet, ráadásul nem csak az elvándorolt dolgozók visszacsábításához van szükség anyagi forrásokra.
"Nincsenek egyszerű helyzetben a talpon maradt vendéglátósok, mert az energiaköltségek most emelkednek, míg az alapanyagoknál már eddig 15-20 százalékos, egyes termékeknél akár ennél nagyobb drágulást is tapasztalhattak" - mondta Kovács László.
Megjegyezte még, hogy nem jellemző a szektorban a szürke- és fekete foglalkoztatás, már a járvány előtt is féltek az erőteljes hatósági fellépéstől, a magas bírságoktól, büntetésektől a vállalkozók.