A lengyel gazdaság felzárkózása az uniós átlaghoz 2020-ra kétszeres sebességet ért el a magyarhoz képest, ennek döntő forrása az, hogy a modernizáció legfontosabb eszközeit jobban használják mint Magyarország - írta Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkében.
A cikke szerint Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel. 2020-ra azonban a lengyelek 36,5 százalékkal közelítettek az EU-átlaghoz, Magyarország viszont csak 17,1 százalékkal, így a lengyel felzárkózás közel kétszeres sebességet ért el Magyarországhoz képest.
2019-re, a Covid-19 betörése előtti évre Magyarország visszaelőzte a lengyel gazdaságot, 2020-ban ellenben a járvány által kiváltott válságot jobban kezelte Lengyelország. A lengyel 2,7 százalékos visszaesésnél nagyobb, közel 5 százalékos magyar veszteség miatt 2020 végére újból a lengyelek vezettek. 2021 második felére mindkét gazdaság kilábalt a válságból, és elérte a válság előtti GDP szintjét, de a 2020-ban elért lengyel előny fennmaradt: ma ők vezetnek - mutat rá írásában a jegybankelnök.
A két ország mérete, népessége és gazdasági ereje nagyságrendi eltéréseket mutat, mégis igen sok hasonlóság található a lengyel és a magyar modell között. Ezek közé sorolta, hogy
- mindkét gazdaság sikeres felzárkózást hajt végre, ami az ipari, ezen belül a feldolgozóipari exportra épül
- mindkét gazdaság sikeresen alkalmazkodott az elmúlt két évtized globalizációjához,
- és mindenhol magas a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és jelentős a külföldi munkavállalás.
Ám mindezek mellett a két modell különbségei magyarázzák a lengyel felzárkózás kétszeres sebességét a magyarhoz képest.
Az egyik, hogy a piaci átmenet „transzformációs vesztesége” kisebb a lengyel, nagyobb a magyar gazdaság esetében. Mint az MNB-elnök írja, 1990-től megjelent a lengyelek előnye, mert a piaci átmenet vesztesége náluk kisebb volt, mint nálunk. A magyar sokkterápia az 1990-1993 közötti három év alatt történelmi veszteséget okozott, mert 1993 végén a magyar GDP 18,3 százalékkal maradt el az 1989. év végi szinttől. A lengyeleknél két év alatt, 1990-1991-ben 16,7 százalékos volt a GDP csökkenése. A magyar növekedésnél – egészen 1998-ig – lényegesen jobb volt a lengyel teljesítmény, így a két ország közötti induló fejlettségi különbség az új növekedési szakaszban már szűkült. A 2008/2009-es nyugati pénzügyi válságot a lengyelek nagyon jól kezelték, mert a költségvetési hiány elengedésével képesek voltak elkerülni a visszaesést, sőt 2009-ben 2,8 százalékos növekedést értek el. Ezzel szemben a magyarok a kettős, belső és külső válság, valamint a hibás válságkezelés hatására 6,6 százalékos visszaesést szenvedtek el - írta Matolcsy György.
Ide sorolta továbbá, hogy az EU-csatlakozás körüli éveket a lengyelek lényegesen jobban használták ki, mint a magyarok. A lengyelek kétszeres felzárkózási teljesítményének döntő forrása az, hogy a modernizáció legfontosabb eszközeit jobban használják, mint mi. A digitális gazdaság felépítésében a lengyelek lényegesen sikeresebbek.
Matolcsy összegzése szerint
az elmúlt 30 év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 1990-től egészen 2010-ig egyértelműen sikeresebbek voltak, azóta viszont az ország lényegében már együtt halad velük.
Amiben jobbak (stratégiai gondolkodás, modernizációs hullámokon lovaglás, digitális átmenet, 4 százalék körüli egyenletes növekedés), azokon a területeken jó kormányzati programokkal a lengyel előnyök behozhatók. "Az is igaz azonban, hogy ezek hiányában gyorsan és jelentősen elhúzhatnak mellettünk" - fogalmaz a cikkben.