Nyitókép: Tero Vesalainen/Getty Images

Így fölözik le internetes csalóbandák a Covid-károsultak segélyeit

Infostart
2021. augusztus 19. 06:00
Nigériai csalók, kínai hackerek és orosz bűnözők is dolgoznak azon, hogy megszerezzék a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülteknek szánt adománypénzeket.

Lopott identitás segítségével dollártízmilliárdokhoz jutottnak és jutnak még ma is a csalók: a pénzek Amerikából kikerülve távolra jutnak - állítják szakértők.

A kiberbűnözők az NBC cikke szerint a munkanélkülieket segélyező programokból tudnak a legjobban profitálni: az óvatosabb becslések szerint 87 millió dollár juthatott csalók kezébe, de van, aki 400 milliárdos összegre taksálja inkább a veszteséget a 900 milliárd dolláros program keretein belül.

"Ez talán a legnagyobb szervezett csalás, amit valaha láttunk"

- mondta Armen Najarian, az RSA biztonsági kutatója, amely egy állítólag több mint egy tucat államban dollármilliókat kiszippantó nigériai csalóhálózatot követett nyomon.

Túl sok volt a könnyítés

A titkosszolgálat nyomozóirodáját vezető Jeremy Sheridan a rendszert a legnagyobb csalási tervnek nevezte, amellyel valaha is találkozott.

"Annak a mennyiségnek és tempónak köszönhetően, amellyel ezeket az összegeket elérhetővé tették, valamint azáltal, hogy a hozzáféréshez szükséges számos követelményt feloldottak,

a bűnözők lehetőségekhez jutottak, amivel éltek is

a megváltozott körülmények között" - mondta.

Bár időről időre lelepleztek koronavírus-segélyezési csalásokat, a külföldi szervezett bűnözői csoportokra kevés figyelem hárult: ezek készpénzforgalmat bonyolító appok és pénzfutárok bevonásával szerezték meg a nagy összegeket.

Kódolva volt a csalás

Az elemzők szerint egy eredendően gyenge rendszert használtak ki a bűnözők, amelyen a koronavírus-járvány miatt tovább gyengítettek a pénzek egyszerűbb hozzáférése érdekében.

A szövetségi kormány új juttatásokat is bevezetett a vállalkozók és a szórakoztatóiparban dolgozók számára, amelyek nem igényelnek munkáltatói ellenőrzést.

Ebben a helyzetben nagyon könnyűvé vált összegekhez jutni a dark weben tömegével árult hamis identitások használatával. A Yahoo, LinkedIn vagy a Facebook adatbázisából kiszivárgott adatok is csak segítették a bűnözőket ebben.

A külföldi szervezett bűnözői csoportok egyes államokat szinte megrohamoztak kérelmeikkel: többször fel is kellett függeszteni a segélyek megítélésének és folyósításának menetét, hogy a hatóságok szétválaszthassák a valós és a hamis igényeket. A szórakoztatóipari dolgozókat segélyező rendszerben akár 20 ezer dolláros juttatást is szakíthatott egy ügyes csaló egyetlen hamis személyazonosság segítségével. Az, hogy ezek a szervezetek ilyen összegekhez jutottak, a bűnözés más ágazatainak, például a drogkereskedelemnek és az embercsempészetnek a fellendülését is hozhatják.

Hosszasan folyt el a pénz

Mire az amerikai államok észrevették, mi történik, már hónapok óta csapolták az amerikaiak adófizetők pénzét: tavaly március és december között 23 százalékos munkanélküliség mellett a keresőképes korú népesség kétharmadának megfelelő számú ember nevében igényeltek segélyt. Bár valóban vannak emberek, akik évi egynél többször vesztik el munkájukat, ez mindenképp magas szám.

A Biden-adminisztráció a Trump-kormányra hárította a felelősséget, de a kormányváltás után sem változott sokat a helyzet: Marylandban csak május-júniusban félmillió potenciálisan feltételezett csalást lepleztek le.

Amellett, hogy nagyon sokan igényeltek pénzt jogosulatlanul, probléma az is, hogy a rendszerben így

sokan jutottak késve pénzhez annak ellenére, hogy igényük jogos volt,

és nagy szükségük lett volna az összegre. Az igénylések hirtelenül nagyon komplikálttá váltak, mivel olyan azonosítási lépcsőket iktattak be az államok, amelyek korábban nem merültek fel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!