Júniusban a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ezzel a második negyedévben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt 7,2 százalékkal nőtt a forgalom az első negyedévi 3,2 százalékos csökkenés után.
Az idei első fél évben a változatlan áron számolt kiskereskedelmi forgalom 2,0 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyformán.
Több élelmiszer, sokkal több ruházat
Júniusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,2 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a májusi 2,6 százalék után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,5 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,0 százalékkal emelkedett júniusban.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,0 százalékkal volt nagyobb forgalom, mint tavaly júniusban, míg májusban 8,7 százalékos volt az éves növekedés. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,9 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1 százalékkal nőtt. Csökkent a forgalom, 4,7 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben, 23,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben.
A használtcikk-üzletekben 31,3 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 18,0 százalékkal nőtt a forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő
csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 19,5 százalékkal nőtt.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal nőtt a forgalom.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,2 százalékkal emelkedtek.
A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1211 milliárd forint volt júniusban, ami a legnagyobb összeg ebben az évben, 5,7 százalékkal nagyobb az előző havinál és 14,2 százalékkal az egy évvel korábbinál.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az első fél évben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesboltok forgalma 1,5 százalékkal, a nem élelmiszertermék jellegű termékeket árusító üzleteké 3,1 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-fogyasztás 2,9 százalékkal haladta meg a tavalyi első fél évit.
ITM: a járvány előtti időket idézi a kiskereskedelem
A gazdaság és turizmus újraindulása ismét tartósan emelkedő pályára állíthatja a kiskereskedelmet – értékelte a szerdán megjelent adatokat a minisztérium közleményében Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.
Mint olvasható, 2013 nyarától a koronavírus-járvány hazai megjelenéséig, több mint 80 hónapon át folyamatosan javult a szektor teljesítménye. A tavaly áprilisi drasztikus visszaesést követően az idén júniusi az első havi adat, amely úgy mutat a korábbi évekre jellemző ütemű emelkedést, hogy annak mértékét veszélyhelyzeti intézkedések nem torzítják.
- Az üzlettípusok közül hosszú idő után fordult ismét növekedőre a ruházati és az iparcikk boltok forgalma.
- A megélénkülő utazásokkal immár hónapok óta, egyre nagyobb arányban bővül a benzinkutaké.
- Az e-kereskedelem változatlanul őrzi az elmúlt esztendőben kivívott erős pozícióját. Az online és csomagküldő értékesítés havi teljesítménye a legutóbbi nyolc hónapból hatban haladta meg a korábban soha el nem ért 100 milliárd forintot – sorolja az államtitkár.
Cseresnyés Péter hozzátette: „A foglalkoztatás rekordszinten van, közel 4,7 millióan dolgoznak hazánkban, a reálkeresetek több mint 100 hónapja emelkednek. Ha az emberek bepótolják tudatosan visszafogott, elhalasztott vásárlásaikat,
a kiskereskedelem 2021 második felében felülmúlhatja a válság előtti volumenét.
A gazdaság és turizmus újraindítása komoly lökést adhat az ágazat újbóli fellendüléséhez. A háztartások fogyasztásának bővülése hasonlóképpen hajthatja Magyarország megerősödését” – idézte az államtitkár szavait az ITM közleménye.