Mint arról az Infostart is beszámolt, az európai gázellátással kapcsolatban fontos hír jelent meg a múlt héten, miszerint Németország és az Egyesült Államok megállapodásra jutott az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítéséről, pontosabban annak befejezéséről.
Pletser Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában alapvetően politikai vitának titulálta a kialakult helyzetet, amelyben az Egyesült Államok és néhány uniós ország hevesen tiltakozott az ellen, hogy kiépüljön az Északi Áramlat második vonala, amely Oroszországot és Németországon köti össze egy direkt útvonalat létrehozva, lehetőséget teremtve a közvetlen földgázszállításra a két ország között. A konfliktust tehát végeredményében az generálta, hogy
a már meglévő tradicionális orosz földgázszállítási útvonalak - úgy mint az Ukrajnán és Fehéroroszországon át futó Jamal és Testvériség gázvezetékek - szerepe túlontúl csökkenni fog
– magyarázta a szakember.
Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője arra is emlékeztetett, hogy ezzel párhuzamosan az oroszok az úgynevezett déli gázfolyosót is építik, sőt szinte már el is készültek vele, és ezek – az Európa szívét délről és északról megkerülő vezetékek – együttesen már elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az oroszok által megtermelt és eladni kívánt gázt Európába szállítsák.
Pletser Tamás szerint érthető a középső országok, elsősorban Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország és részint Magyarország tiltakozása, hiszen így a gáz nem rajtuk keresztül fog folyni, ami csökkenti egyfelől a gázellátási biztonságot, továbbá jelentős tranzitbevételektől is elesnek az érintettek.
Az Északi Áramlat 2 kiépülésének ugyancsak komoly következménye lehet, hogy
Németország szerepe Európa gázellátásában, -elosztásában nagyon felértékelődik
– tette hozzá.
„Magyarul az oroszok teljes európai exportjának a 60-70 százaléka Németország felé fog érkezni, nagyon erős alku- és befolyásoló pozíciót adva ezzel Berlinnek.”
Rakétaszerű áremelkedés
Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett még a földgáz és a kőolaj árának jelenlegi világpiaci alakulásáról is.
Pletser Tamás szavai szerint a két energiahordozó nemhogy túl van a koronavírus-járvány okozta sokkhatáson, már egy rendkívül gyors keresletfelfutás tapasztalható esetükben. Mint mondta, amennyiben a becslések helytállóak, akkor keresleti szempontból a kőolaj az év végére nagyjából utolérheti a pandémia előtti szintet, míg a földgáz 2022-es kereslete túl is szárnyalhatja az utolsó „békeév”, tehát a 2019-es év keresletét. Az elemző szerinte ennek hátterében elsősorban az ázsiai gazdaságok, főként India és Kína cseppfolyós földgázkereslete áll, ami nagyon fölhajtja az árakat.
A szakember szerint még a piacot is nagyon meglepte az árak rakétaszerű megindulása, ami mostanra azt eredményezte, hogy
az azonnali leszállítású földgáz 36-37 euró per megawattóra szinten áll.
Érzékeltetve: Európa legnagyobb, 2008 óta létező gáztőzsdéjén, a hollandon
tavaly júliusban még csak 4-5 euró per megawattóra körül mozgott a nagykereskedelmi ár.
Pletser Tamás szerint az áremelkedésnek több oka is:
- nagyon szélsőséges volt az elmúlt 12 hónapban az európai időjárás, volt egy január–februári hidegbetörés, ami nagyon megnövelte a fogyasztást, de a júniusi nagy meleg is ahhoz vezetett, hogy az áramtermelésben a megszokottnál nagyobb mértékben használtak földgázt
- a járvány lecsengését követően – nemcsak Európában, hanem az egész világon – nagyon gyors ütemben tért vissza a kereslet, ami szintén áremelkedéséhez vezetett. Különösen az ázsiai térségben, folyamatos új rekordokat eredményezve.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt 5-7 évben a fosszilis energiahordozók ára alacsony szinten alakult, ehhez illeszkedően pedig a beruházási aktivitás sem volt magas nívón.
"Így most az a gáz hiányzik a piacról, amit azok a beruházások generáltak volna, amelyek az említett periódusban elmaradtak, erre pedig a kínálati oldal momentán nem tud megfelelően reagálni" – magyarázta.