Átmenetileg teljes leállást jelentett az autóiparban az elmúlt egy évben velünk lévő koronavírus-járvány, az ellátási láncok megszakadtak, a gyártás ellehetetlenült, közben viszont kevés figyelem fordult arra, hogy milyen lesz az újraindulás, ha lesz.
Ám a gyártók – mint az a Portfolión megjelent szakmai elemzésből kiderült – egymásra licitálva jelentették be a céldátumokat a belsőégésű technológia kivezetésére, részben EU-s nyomásra, részben a kínai piac felé fordulás céljából.
Közben viszont
a gyártók mintha megfeledkeztek volna arról, hogy bár az eladás a termeléssel párhuzamosan visszaesett, annak felelőse nem kizárólag a koronavírus-járvány, az esés kezdete korábbra tehető.
A 2008-as pénzügyi válság utáni előretörés lendülete először Dél-Amerikában és Oroszországban tört meg, Brazíliában és Argentínában például a (gyártási) piac fele eltűnt. Kínában is már 2018-ban visszaestek a járműeladások, az embereknek folyamatosan egyre kevesebb elkölthető pénzük volt, és az (elektromos) autózás is nehezült adózási és kibocsátási szabályok révén.
2019-ben pedig a tizenöt legnagyobb autógyár összességében 5 százalékkal kevesebb járművet gyártott, mint az előző évben, a legnagyobbat a Ford, a GM és az FCA bukta, a németek viszont például megúszták stagnálással, Japánban a Toyota növelte, a többiek csökkentették a gyártási darabszámot.
Közben a városiasodás folyamata erősödik, 2050-ig az emberek 60 százaléka városlakó lesz, ami sürgeti a fenntartható urbanizáció kialakítását.
A fejlesztési irány az érzékelhető folyamatok mentén az akkumulátorokra koncentrálódhat, de ez komoly kihívás az autóiparnak, az autógyártók világszerte több mint 125 milliárd dollárt fektettek az új technológiához szükséges kutatás-fejlesztésbe, ezzel messze megelőztek olyan más technológia vezérelt iparágakat, mint a szoftver- és internetipar, valamint a teljes globális repülőgép- és védelmi ipar, ám mivel
1400-ról 200-ra csökken a jármű alkatrészigénye, az összeszerelés felgyorsul, a gyártás egyszerűsödik majd,
és kevesebb munkavállalóra is lesz szükség, a befektetés megérheti.
Az autókat tekintve az elemzés szerint a kis, városi autók lesznek az átalakulás hosszú távú vesztesei, ám ez felveti, hogy a gyártók a többet fogyasztó SUV-okra feküdjenek-e rá emiatt, hisz azokból többet tudnak eladni.
A paradigmaváltás tanulsága Magyarország számára az elemzés szerint egyrészt az, hogy ki kell törnie a beszállítói szerepből (túlzott az összeszerelés hangsúlya), kitörési lehetőség az informatikai és elektronikai fejlesztésben van.