A válaszadók 46 százaléka az építési tevékenység stagnálásáról, 33 százalék rosszabbodásról, 22 százalék javulásról számolt be, az év első három hónapjában a korábbiakhoz képest. Hasonlóan kismértékű visszaesés érezhető a rendelésállomány jelenlegi szintjében. Stagnálásról a válaszadók 41 százaléka számolt be, 34 százalék csökkenésről, míg 25 százalék javulásról.
Az eredményeket alátámasztja, hogy februárban főként az épületépítések visszaesése miatt az előző hónaphoz képest 12 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye a KSH április 30-án közzétett adatai szerint.
„A visszaesés a koronavírus-jávány harmadik hullámának a közvetlen következménye. Sok szakembert közvetlenül is érintett a járvány, komplett brigádok estek ki. A lezárások miatt a megrendelői oldalon érezhető óvatosság ugyancsak számottevő fékező hatással bír. A helyzetet tovább súlyosbították az ellátási nehézségek, és az építőanyagárak emelkedése” – ismertette Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A felmérésben résztvevő szakemberek szerint a termelés bővítését leginkább korlátozó tényezők a munkaerőhiány (47 százalék), a koronavírus-járvány (33 százalék), a kapacitás hiány (31 százalék) és a bizonytalan gazdasági környezet (30 százalék), valamint a kedvezőtlen időjárás (21 százalék). Az elmúlt időszak a válaszadó szakemberek 28 százalékának okozott pénzügyi nehézségeket.
Markovich Béla bízik benne, hogy a visszaesés átmeneti, csak egy hullámvölgyről van szó. Véleménye szerint bizakodásra adhat okot, hogy a megkérdezettek 65 százalékának van csokot és otthonfelújítási támogatást felhasználó megrendelés. A támogatott megrendelések átlagos aránya a megkérdezett szakemberek rendelésállományában 18 százalék, ami a szakember szerint tovább fog növekedni az év hátralévő részében.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!