Bardócz Zsuzsanna úgy véli, a magyarországi termőtalajok a nagyüzemi gazdálkodás felfuttatása közben – amely az alapanyagtermelést célozza, minél olcsóbban és minél kevesebb emberi munkaerő felhasználásával – a talajok elsavasodása és folyamatos romlása természetes kísérőjelenség.
„Mezőgazdaságunk jelenleg gyarmati sorban tart minket, hiszen főleg alapanyagot termelünk, amit máshol dolgoznak fel” – magyarázta, vagyis nem csak az alapanyagokat adjuk el olcsón, de még mi fizetünk a talaj, a víz, a levegő elszennyezésével. Az akadémikus szerint, ha a jelenlegi vegyszerhasználat tovább nő, és semmi nem történik a talajok regenerálásáért, akkor
nem igazán várható, hogy 10 év múlva többre lesznek alkalmasak, mint a növények helybentartására, mert akkorra a talajélet teljesen eltűnik, illetve átalakul.
Ezzel szemben az európai országok törekszenek az ökológiai termelésbe vont területek növelésére, mert megértették, hogy ez az egyedüli módszer, amely kíméli a talajt és alkalmas annak visszaépítésére – tette hozzá az interjúban.
Az egészséges élelmiszerek termeléséhez és piacra juttatásához szükséges hazai szaktudást illetően arra hívta föl a figyelmet, hogy a jelenlegi mezőgazdasági oktatás mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban szinte kizárólag a nagyüzemi, vegyszeres módszereket tanítja.
A hangsúly a profiton és a modern technológiákon van, a vegyszerhasználatra és a gépesítésre alapozva.
De az oktatás terén véleménye szerint hasonló a helyzet az élelmiszeriparban is. Az általános oktatás nem sokat foglalkozik az egészséges táplálkozással, még a szakemberek képzésekor is csak alig. Így az emberek nem tudják, mi lenne számukra egészséges, tápláló és mitől nem lesznek betegek – fogalmazott.
Bardócz Zsuzsanna mások mellett arra is kitért, hogy az ország lehetőségei kiválóak a biogazdálkodásra. „A kisszámú, lelkes biogazda próbálja megtenni azt, ami tőlük telik, de abban a környezetben, ahol a biotáplálék nem alapvető igény és követelmény, nem könnyű talpon maradni.”