Rendkívül kedvezőtlen a tavasz eddig a méhészek és a méhcsaládok számára, egyes északi megyékben ugyanis eddig mindössze 3 tavaszi nap volt, a kedvezőbb fekvésű déli megyékben pedig 7-9 nap, vagyis mindössze ennyi napon tudtak repülni a méhek. Ha ugyanis 10 fok körüli vagy annál hidegebb az idő, ha akár csak kicsit is szemerkél az eső, vagy pedig fúj a szél, a méhek nem tudnak kirepülni – részletezte Bross Péter.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke rámutatott: külső nektár és virágpor nélkül nem tudnak fejlődni a méhcsaládok, mert a méhanya a kaptáron belül érzi, hogy nem érkezik tápanyag és leáll a petézéssel. Egy átlagos évben ilyenkor 1500-2000 petét rak, ám most csak néhány százat, vagyis méhgenerációk maradnak ki, aminek következtében az akácvirágzásra nem lesznek úgynevezett kijáró méhek. Részben emiatt lesz kevesebb akácméz, részben pedig azért, mert a kora tavaszi fagyok idén is sújtották az akácosokat. Bár a károk végső felméréséhez néhány napot még várni kell, az már látszik, hogy
a tavalyit megközelítő nagy fagykár érte a magyar akácosokat, legalább 50-60 százalékuk elfagyott, ha pedig még bekövetkezik éjszakai fagy, akkor az már végzetes lesz
– mutatott rá a helyzet súlyosságára Bross Péter.
A méhgenerációk kimaradása nemcsak az akácméz hiányában fog várhatóan megmutatkozni, hanem abban is, hogy a jó idő beköszöntével a repcevirágzáskor sem lesz elég kijáró, virágport gyűjtő méh, ami az amúgy is gondokkal küzdő hazai méhészek helyzetét tovább rontja.
Tavaszi, repcevirágzás előtti méz (vagyis a fűzfák, gyümölcsfák virágaiból származó nektárból készített méz) alig-alig lesz 2021-ben.
Az időjárás évek óta kedvezőtlen, "nem normális": nemcsak a méhészek, hanem általában a mezőgazdaságban dolgozók számára is nagyon kedvezőtlen, mert felborult a "menetrend": télen van tavasz, és tavasszal tél – hangsúlyozta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.