Mivel júliusban járulékcsökkentés jön, az akkor tovább emelkedő minimálbér és a garantált bérminimum nem jelent többletkiadást a munkaadóknak - olvasható a Magyar Nemzet szakértőkre támaszkodó írásában -, sőt terheik akár csökkenhetnek is.
A vállalkozói szervezetek ugyanakkor rámutatnak: a válság által leginkább érintett területeken nem hiányzott a kötelező bérköltség-emelkedés, a kisvállalkozások többségénél ugyanakkor nem ez a jellemző.
A szakszervezetek szerint sok területen továbbra is munkaerőhiány van, ám a kkv-knál is emelni kell, hogy ne áramoljon ki nagyobb munkaerőtömeg jobb ajánlatért, ugyanis
a versenyszférában általában nagyobb a béremelés idén, mint 4 százalék, akár a bő duplája is lehet.
A kkv-szektorban azért a garantált bérminimum emelése nagyobb kiadást jelenthet. Ennek oka, hogy sokan vannak foglalkoztatva a garantált bérminimum tavalyi, 210 600 forintos összege és a februártól megemelt, 219 ezer forintos összeg között, az ő bérüket pedig a bérfeszültségek és a keresettorlódás elkerülése miatt szintén ki kell igazítani.
A minimálbér és a bérminimum közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót érint, közvetve pedig további százezreket.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége a közelmúltban többször is jelezte, hogy a minimálbéresek több százezres tömege kapja zsebbe a minimálbér fölötti részt, így jár jobban a munkáltató még akkor is, ha van minimálbér-emelés, hisz mindössze fehéríti a bér egy részét.
Ismert, ha júliustól két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, a minimálbér összege automatikusan 169 ezer forintra nő, míg a garantált bérminimum 221 200 forintra. Ebben az esetben a munkáltató úgy tud további egy százalék kötelező legkisebb bért emelni, hogy a havi kiadása csökken, ugyanis a béren felül az államnak fizetendő járulékok, vagyis a 15,5 százalékos szocho és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás mértéke összesen 15 százalékra csökken a jelenlegi 17 százalékról.