Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Sok ezer milliárd euróval csökkent Európa lakosságának jövedelme

Infostart
2020. október 21. 06:26
2020-ban egy átlagos európai polgárnak 773 euróval kevesebb, azaz 13 894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. A vizsgálatban résztvevő 42 ország között azonban jelentős eltérések vannak a nettó jövedelem tekintetében: a legmagasabb átlagos vásárlóerővel Liechtenstein, Svájc és Luxemburg büszkélkedhet, míg a vásárlóerő a legalacsonyabb Moldovában, Koszovóban és Ukrajnában – állapította meg a GfK legfrissebb, „GfK Vásárlóerő Európában 2020” című tanulmányában.

Európa lakosságának 2020-ban 9,5 ezer milliárd euró elkölthető jövedelem állt rendelkezésére. Az egy főre jutó vásárlóerő 2020-ban közel 5,3 százalékkal csökkent az előző évi értékhez képest. Ezt legnagyobb részt a Covid-19-vírus terjedése, illetve annak kedvezőtlen gazdasági hatása okozza.

A vizsgálatba bevont országok rangsora mindazonáltal jelentős eltéréseket mutat az állampolgáraik által élelmiszerre, szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre, biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordítható összeg tekintetében – hívják föl a figyelmet.

Az egy főre jutó 64 240 eurós vásárlóerejével Liechtenstein idén újra az élen végzett.

Ez az összeg messze meghaladja a bármely más országban méretét, és egyben az európai átlag 4,6-szeresére rúg. Az egy főre jutó 41 998 euróval Svájc – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is a második helyen áll. Egy főre jutó 34 119 eurós vásárlóerejével idén Luxemburg ismét a harmadik helyre került. Idén bekerült a top 10-be Írország (21 030 euró/fő), kiütve Finnországot az első tízből.

A tanulmány tárgyát képező országok közül 16-an tudnak az átlagot meghaladó egy főre jutó vásárlóerőt felmutatni, 26-an viszont nem érik el az európai átlagot.

A sereghajtó Ukrajna, melynek lakosai fejenként 1703 euróból gazdálkodhatnak.

Új mutató a tisztánlátásért

A tanulmány megjegyzi, a GfK Vásárlóerő elfogadott referenciaérték a fogyasztói potenciál számításához, mivel megmutatja a lakosság körében az elméletileg elkölthető egy főre jutó jövedelem nagyságát országonként, valamint az országokon belül régiónként, és térségenként. A vásárlóerő jól tükrözi egyes országok és megyék gazdasági erejét, potenciálját, ami disztribúciós kérdésekben elengedhetetlen információ a cégek számára.

Idén különösen fontos, hogy a vállalatok tisztán lássák a regionális különbségeket, és így saját helyzetüket megfelelően értékelhessék. A GfK emiatt idén bevezette az ún. európai Koronavírushatás-Indexet, amely azt mutatja meg, hogy az egyes országokat mennyire érintette a Covid-19 gazdasági hatása az európai átlaghoz képest.

Magyarország őrzi a helyét

„Magyarországon a tavalyi 7416 eurós értékkel szemben 2020-ban 6871 az egy főre jutó vásárlóerő, ez közel 7,3 százalékos visszaesést jelent” – állapította meg Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője. „A visszaesés ellenére, ez még mindig a 2018-as érték felett van, így Magyarország megőrizte 30. helyét az európai országok rangsorában” – tette hozzá a szakember.

A vásárlóerő 2020-as évi visszaesése minden megyét érint, mindegyikben alacsonyabb az egy főre jutó, euróban kifejezett vásárlóerő a tavalyinál. A legnagyobb visszaesés Győr-Moson-Sopron és Pest megyékben figyelhető meg, itt 753, illetve 751 euró/fő-vel alacsonyabb a vásárlóerő, mint 2019-ben.

Mindemellett a top 10 megye rangsora a tavalyi évhez képest változatlan. Továbbra is Budapest vezet 8.627 euró/fős éves vásárlóerővel, ami az országos átlagnál több mint 25 százalékkal magasabb, ám az európai átlagnál még mindig 38 százalékkal kevesebb – olvasható.

GfK

Magyarország húsz megyéjéből mindössze

ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő, mint az országos átlag.

E megyék mindegyike továbbra is Budapest környékén, illetve az osztrák határ közelében, illetve Észak-Nyugaton található. Ezzel szemben az ország megyéinek háromnegyede az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezik. A sereghajtó továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek lakosai fejenként csupán 5392 euróból, azaz az országos átlag 78,5 százalékából, az európai átlagnak pedig 39 százalékából kell, hogy kijöjjenek.

Az első tíz leggazdagabb település listáján sok változás nem történt, a rangsorban igen, illetve idén bekerült Tiszaújváros, kiszorítva ezzel a 10-es ranglistáról Győrújbarátot:

Idei és (tavaly)
helyezés
Település Vásárlóerő index
1. (1.) Üröm 155,5
2. (3.) Budaörs 145,2
3. (5.) Paks 143,2
4. (2.) Nagykovácsi 141,3
5. (4.) Solymár 139,6
6. (6.) Szentendre 133,6
7. (7.) Diósd 131,1
8. (9.) Törökbálint 12,3
9. (18.) Tiszaújváros 128,2
10. (10.) Dunakeszi 127,2

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!