Csányi Sándor: az OTP Bank nemcsak válságálló, a fejlődési pálya is nyitott előtte

Ezek az értékek a múltban is gyökereznek, hiszen az OTP-re a stabilitás az 1949-es alapítása óta jellemző volt, sosem merült fel, hogy a bank csődbe jusson vagy ne rendelkezzen a megfelelő tőkével. Amikor pedig megjelentek a bankokra vonatkozó új szabályozások 1989-90-ben, például a céltartalékra vonatkozóan, az OTP akkor is a legkonzervatívabb megoldásokat választotta és választja a mai napig is. "Inkább túltartalékolunk egy rossz hitelt, minthogy ne legyen megfelelően tartalékolva, ha az véletlenül nem minősül behajthatónak. Ennek megfelelően, ha stabil a tőke, stabil a likviditás és nincsenek csontvázak a bank könyveiben, hanem ott minden kétes kintlévőség is megfelelően tartalékolt, akkor nagy meglepetés nem érhet minket még egy ilyen időszakban sem, mint a 2008-as vagy a jelenlegi" - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.

A pénzintézet tehát bizonyította már a válságállóságát, és amikor a múltban kisebb bankokban probléma volt vagy amikor válság volt, akkor nem OTP-ügyfelek is az OTP irányába fordult, és drasztikusan emelkedett ilyenkor a betéti állomány. Vagyis

sokan úgy tekintettek az OTP-re, mint egy biztos kikötőre vihar idején

- tette hozzá Csányi Sándor.

Összehasonlítva a 25 évvel ezelőtti, tőzsdére lépett bankot a jelenlegivel, elmondható, hogy bár az OTP Magyarországon akkor is nagy banknak minősült, de korszerűtlen volt és csak a lakossági piacon volt jelen. Most viszont az OTP itthon a legnagyobb bank akár a lakossági, akár a vállalati szegmenst nézve, továbbá most egy korszerű pénzintézetről beszélhetünk. "Európát tekintve az OTP nemigen volt jelen a kezdetekkor, ma viszont már számolnak velünk. Összevetve a Commerzbankkal vagy a Raiffeisen Bankkal, amelyek a térség legnagyobb bankjai voltak akkoriban, azt látjuk, hogy most a közelében vagyunk vagy meghaladjuk a piaci értéküknek, ahogy más nagy bankok piaci értékéhez is, hiszen az európai középbankok felső hányadába tartozik már az OTP" - illusztrálta a fejlődést az elnök-vezérigazgató.

"Nincs lezárva ez a fejlődési pálya, hiszen megvannak a megfelelő feltételek (tőke, likviditás, tudás), hogy továbbmenjünk.

Nyugodtan mondhatom, hogy nincs olyan bank Európában, amelyik akvizícióban, bankok egyesítésében és adatok migrálásában olyan tapasztalatokra tett volna szert, mint az OTP, hiszen csak az elmúlt 3 évben 8 bankot vásároltunk" - mondta Csányi Sándor. Hozzátette: ez egy kivételes tudás, hiszen egy jó célpont értékét is le lehet csökkenteni, ha utána évekig tart az egyesítés és az adatok migrálása. Az OTP-nél viszont ez zavartalanul és sikeresen működik.

A bankok informatikai fejlesztéseihez szükséges a szabályozói környezet alkalmazkodását is, hogy lehetővé tegyék ezeket az IT-projekteket. A bankvezető megemlítette, hogy a Magyar Bankszövetségnek a digitalizáció fejlesztéséért összeállított 50 pontos javaslatcsomagjában szereplő témák közül egy jelentős részben sikerült egyezségre jutni a szabályozóval, és belátták, milyen fontos ez a bankszektornak és a magyar gazdaságnak. "Van azonban néhány, például adatvédelmi kérdés, vagy például az, hogy publikus felhőt a magyar bankszektor nem használ, más országokban viszont elérhető, és emiatt egy-egy fejlesztés adott esetben sokszorosába kerül vagy sokkal több időt vesz igénybe itthon. További probléma, hogy nem használhatjuk korlátlanul a magyar állam rendelkezésére álló állampolgári adatokat még akkor sem, ha azok használatához egyébként az ügyfél hozzájárul. Ezért pedig fölöslegesen kell bejönnie az ügyfélnek a bankba, ahelyett, hogy kényelmesen, digitális úton tudnánk mindent megoldani. És

óriási probléma az, hogy az úgynevezett fintechekkel, vagy külső szereplőkkel, mint a Transferwise vagy a Revolut, nem azonos feltételek mellett versenyzünk.

Ők ugyanis Magyarországon nem fizetnek tranzakciós díjat, nekünk viszont kell. Így azonban az azonnali fizetési rendszer elterjedésével el tudják csábítani a banki ügyfeleket és a banki profit egy részét Írországba tudják kivinni. Az azonos feltéteket biztosítani kellene Magyarországon, mert most olyan a helyzet, mintha mi egy futballmérkőzésen a mi csapatunk cipőjébe be lenne varrva egy kiló ólom – sorolta a megoldásra váró feladatokat Csányi Sándor.