Az Országos Méhészeti Egyesület elnöke szerint már július végén látható volt, hogy nagyon kevés méz fog teremni az idén, nem csak Magyarországon, egész Európa-szerte, sőt, Törökországban, amely a világ második legnagyobb méztermelője, egyenesen katasztrófaágazattá nyilvánították a méhészetet a napokban.
Ennek következtében 2021-ben a szabadpiacon, vagyis a nagyban értékesítő méhészeknél nem lesz kapható akácméz, így aki tudatos mézfogyasztó, és magyart szeretne venni, ugyan fog találni, de legfeljebb a termelőknél – tette hozzá Bross Péter. Mindehhez párosul, hogy míg a virágméz felvásárlási ára 40, addig az akácmézé 60 százalékkal emelkedik, amire „rámegy” még a 27 százalékos áfa és az infláció miatti termelői költségtöbblet. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy kétszer annyiba fog kerülni jövőre a méz, mint idén, de
az 50–70 százalékos áremelkedés a minimum.
A szakember arra is kitért, hogy egy átlagos évben körülbelül 10 ezer tonna méz fogy el idehaza, és 15–20 ezer tonna megy exportra, ehhez képest 2020-ban mindennek kevesebb mint a felét sikerült betakarítani. Ráadásul
semmi garancia nincsen arra, hogy ne külföldre adják el a termelők a mézet,
ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület azt tanácsolja a mézfogyasztóknak, egy-egy termelőtől igyekezzenek beszerezni az éves szükségletét.
Lesz elég itthonra?
Az Agrárminisztérium államtitkára is egyetértett, hogy az aszály, a fagy, illetve a csapadékos, hűvös idő a repce, az akác és a napraforgó virágzását is nagyban befolyásolta, komoly termelésvisszaesést hozva az idei esztendőben, de tekintettel arra, hogy uniós szinten Magyarországon állítják elő a legtöbb egy főre vetített mézet, körülbelül 3 kilogrammot, miközben nagyjából 1 kilogrammot fogyasztunk el évente, bár az exportvolumen csökkeni fog, de a hazai ellátás biztonsága nem sérül, és az
a mintegy 10 ezer tonnányi méz, amit elfogyasztunk, rendelkezésre fog állni.
Feldman Zsolt szerint elegendőnek kell, hogy legyen a hazai ellátás szempontjából az idén megtermelt mézmennyiség, ami a tárca számára – a fogyasztókat miatt – alapkérdés. Mindemellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ország számára a méhek lényegében az élelmiszertermelés alapját jelentik a beporzási tevékenységük okán, ezért külön figyelmet kapnak az állatok és a méhészekre egyaránt.
Az államtitkár emlékeztetett, az Agrárminisztérium a tavalyi évben indította el, és az idén megemelt összeggel folytatja a méhek egészségügyi állapotának javítására szolgáló támogatási programját, amiben méhcsaládonként ezer forintot biztosítanak egy–egy méhész számára.
Az 1 milliárd forintos támogatás azokat a piaci nehézségeket hivatott áthidalni, amik részben a koronavírus-járvány, részben az időjárás viszontagságai nyomán keletkeztek.
Olyan, korábban nem meglévő támogatási formát vezettek most be, amelyek a méhészek jövedelemtermelő-képességét szolgálják – fogalmazott Feldman Zsolt –, bízva abban, hogy segíteni tudják a piaci és üzleti döntéseiket annak a 21 ezer érintettnek, aki ma Magyarországon méz előállításával foglalkozik, hogy itthon lehessen tartani a lehető legtöbb megtermelt mézet.