Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 68,7 százalékát érte el 2020 második negyedévének végén (32432 milliárd forint). Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 70,3 százaléka volt (33200 milliárd forint) - olvasható a Magyar Nemzeti Bank összegzésében.
A Portfolio értékelése szerint az adat annyiban meglepő, hogy az előzetes közlés még 71,9 százalékos adósságrátát jelzett, ráadásul a gazdaság visszaesése a vártnál nagyobb volt a második negyedévben. Ezzel együtt még így is alacsonyabb GDP-vel számolt előzetesen az MNB a pénzügyi számlák közlésekor, ez húzta most lefelé az adósságrátát.
Államháztartás: több betét, hosszú lejáratú hitelek
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2020 második negyedévében a negyedéves GDP -9,9 százalékát tette ki (-1075 milliárd forintot). Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége -679 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké -170 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig -225 milliárd forint volt.
Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya 2020 második negyedévének végén a GDP 35,7 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 91,2 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi vagyona a GDP -55,6 százalékát érte el. Az államháztartás pénzügyi eszközei közül tranzakcióból fakadóan erőteljesen növekedtek a központi banknál elhelyezett betétek, emellett kisebb mértékű növekedés mutatkozott még a hosszú lejáratra nyújtott hitelek állományában is. Jelentős csökkenés következett be viszont tranzakcióból kifolyólag a részesedések esetében, és ugyancsak mérséklődtek az egyéb követelések is - áll az MNB tájékoztatójában.
Az államháztartás kötelezettségei közül tranzakcióból eredően kiugró mértékben növekedtek a hosszú lejáratú értékpapírok, elsősorban a külföld, a pénzügyi vállalatok és a háztartások államkötvény-vásárlásai következtében. A rövid lejáratú értékpapírokat továbbra is jelentős, tranzakcióból fakadó állománycsökkenés jellemezte a pénzügyi vállalatok és a háztartások nettó eladásai következtében. Számottevően mérséklődtek még az egyéb kötelezettségek is, ezen belül is elsősorban az adójellegű tartozások és az EU-val szembeni kötelezettségek.
Háztartások: nagy mozgás az állampapíroknál és a betéteknél
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2020 második negyedévében a negyedéves GDP 7,1 százalékát tette ki (770 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2020 második negyedévének végén a GDP 133,1 százalékát, a kötelezettségei a GDP 23,0 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 110,2 százalékát érte el. A háztartások pénzügyi eszközei közül a második negyedévben tranzakcióból eredően
kiemelkedő mértékben a betétek és a hosszú lejáratú állampapírok, jelentős mértékben a készpénz, a részvények és részesedések és a biztosítástechnikai tartalékok emelkedtek, miközben a rövid lejáratú állampapírok jelentősen csökkentek.
A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan jelentős mértékben bővült a forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya. A forint ingatlanhitelek állománya is növekedett, de kisebb mértékben. A háztartások egyéb kötelezettségei is számottevően nőttek.