Ugyan hat év után tavaly már csökkent a lakáspiaci adásvételek száma, a községek részesedése a forgalomból érdemben nőtt, nem kis részben a falusi családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) köszönhetően - írja a hétfői Magyar Nemzet.
A napilap ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványának adatait, amelyek szerint bár a korábbi években az is előfordult, hogy minden harmadik használt lakás Budapesten cserélt gazdát, 2019-ben a főváros részesedése alig érte el a húsz százalékot.
A fővárosihoz hasonlóan alakult a megyeszékhelyek súlya, míg a kisebb települések aránya magasabbra, hatvan százalékra nőtt. Az összegzés szerint a lakáseladások számának tényleges emelkedéséről csak a községek esetében lehet beszélni, amely növekedés a falusi csok hatásának tulajdonítható.
A 2486 preferált kistelepülésen elérhető támogatás 2019. júliusi bevezetése utáni fél évben mintegy
19 ezer lakást adtak el
a vonatkozó rendelet által kijelölt körbe tartozó településeken, ami 12 százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakában történt értékesítéseket. Eközben minden más településkategóriát nézve az eladások csökkenése volt jellemző tavaly.
Az idei első negyedévben a szóban forgó helységekben további csaknem ötezer lakás cserélt gazdát, így a rendelet kihirdetése utáni kilenc hónapban az eladott lakások száma meghaladta a 24 ezret. Ez nem azt jelenti, hogy minden adásvétel a falusi csokkal zajlott. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának összegzése szerint idén májusig mintegy tízezer család igényelte a falusi csokot.
A KSH számai azt mutatják, hogy 2019 harmadik negyedévében
az érintett településeken átmeneti, 12 százalékos drágulást idézett elő
a vonatkozó szabályozás megjelenése. Az árak emelkedése ezután fokozatosan mérséklődött, és 2020 első negyedévében már visszatért a többi községre jellemző irányhoz.