Az Európai Bizottság 3 és fél éves vita után 2018-ban indított kötetlettségszegési eljárást Magyarország ellen az energiapolitika uniós irányelveinek megsértése miatt. Azt kifogásolták, hogy a magyar jog kizár bizonyos költségeket a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak kiszámításából, köztük az energiahálózati különadót, illetve banki tranzakciós díjakat. Sérelmezték azt is, hogy Magyarország olyan törvénymódosításokat fogadott el, ami alapján az energiaszolgáltatók csak az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak az energiahivatal hálózati díjakra vonatkozó határozataival kapcsolatban.
Mivel az Európai Bizottság és Magyarország nem tudott megállapodni, az ügy az Európai Unió Bíróságára került.
Ez az egyik kérdésben a Bizottságnak, a másikban Magyarországnak adott igazat
– magyarázza a friss ítéletet Kende Tamás, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.
„Azt állapította meg, hogy nem felel meg az uniós jognak az, hogy az energiahivatal döntéseivel szemben nem lehet bírósághoz fordulni – fogalmazott, kiemelve: – Másrészről viszont, egy egészen érdekes jogértelmezéssel arra jutott, hogy az uniós jogszabály megfogalmazásából nem kell annak következnie, hogy a rendszerüzemeltetők minden egyes költségelemet elszámolhassanak és tovább háríthassák a fogyasztókra. Azaz ennyiben a magyar jogszabály, ami kizárta ezek közül például a különadókat, az nem volt jogellenes”.
Kende Tamás szerint
az ítélet nem lesz közvetlen hatással a fogyasztókra, ugyanakkor törvénymódosításra lesz szükség.
„Annyi változás lesz, hogy az energiahivatal bizonyos döntéseivel szemben megfelelő jogorvoslatot kell bevezetni és kitalálni Magyarországon, ami törvénymódosítást jelent, de elképzelhető, hogy alkotmánymódosításra is szükség lehet” – tette hozzá.
A kifogásolt intézkedések annak a törvénycsomagnak a részei voltak, amit Németh Szilárd 2016 decemberében azzal indokkal nyújtott be, hogy megvédje Brüsszeltől a rezsicsökkentés vívmányait.