A Gazdasági Összetettség Mutató nemzetközi kereskedelmi adatok (export mennyisége és minősége) felhasználásával arra keresi a választ, hogy egyes országok gazdasága mennyire összetett és tudásintenzív. A mutató a nemzetgazdaságok világkereskedelmi beágyazottságát és az előállított termékek egyediségét tükrözi. A világkereskedelmi beágyazottságot az alapján állapítják meg, hogy adott ország külkereskedelmi értékteremtése hányféle különböző termékből, termékcsoportból épül fel. Az előállított termékek egyediségét pedig az alapján értékelik, hogy az előállításukra a vizsgált állam mellett hány további ország képes még. A mutató számításához az adatok az ENSZ COMTRADE adatbázisából származnak.
A mutató az országok exportszerkezetből és termékminőségből származó gazdasági erejét tükrözi objektív adatok alapján. E versenyképességi mutatószám 100 százalékban kvantitatív, tényszerű adatokra épül és kellően nagy számú országot (2018-ban 133 államot) vizsgál ahhoz, hogy globálisnak lehessen tekinteni. Az ismertetett mutató kidolgozásának magyar vonatkozása is van, mivel a módszertan kialakításában Barabási Albert-László, magyar fizikus és hálózatelméleti szakértő is részt vett. A Harvard Egyetem kutatócsoportja mellett a Massachusetts Institute of Technology (MIT) is számol egy hasonló mutatót, ami azonban idén még nem frissült.
Magyarország, a V3-ak és az Európai Unió helyezése a Gazdasági Összetettség Mutatóban (1995-2018)
Forrás: Harvard Egyetem
Magyarország a gazdasági összetettség terén 2010 óta a világ legjobban teljesítő 10 országa között szerepel. A 2018-as eredmények alapján hazánk a 9. helyezett a 133 országot vizsgáló rangsorban, így megelőzi a V3-ak (15.) és az EU (23.) átlagos helyezését. Japán, Svájc, Dél-Korea, Németország és Szingapúr vezeti a rangsort. Csupán Németország, Ausztria, Csehország és Svédország előzi meg hazánkat az EU tagállamai közül. Emellett olyan államokat hagy maga mögött Magyarország, mint az Amerikai Egyesült Államok, Finnország, az Egyesült Királyság, Belgium és Hollandia. A magyar gazdaság összetettségének értéke az ezredforduló idején jellemző 1,1-hez képest 2018-ra 1,7-re nőtt, miközben a visegrádi régiós átlag mindössze 0,1-del, 1,3-ről 1,4-re változott, az uniós átlag esetében pedig nem következett be változás.
Egyes országok Gazdasági Összetettség Mutatóban elért 2018. évi helyezése és változása 133 ország között
Forrás: Harvard Egyetem
Az összetettségi mutató a szerzők szerint a gazdasági komplexitás és a fejlettség viszonylatában a felzárkózás várható ütemét tükrözheti. Az összefüggés szerint a magas gazdasági összetettségű és jelenleg alacsony jövedelmű országoknak lehetősége nyílhat kitörni a jövedelmi csapdából, mint például Kínának vagy Ukrajnának. A magas gazdasági összetettségű és magas jövedelmű országok gazdasági fejlettsége pedig az összetett tudásbázisuk értelmében fenntartható, mint például Németországé vagy Svédországé.