Száz dolgozóból 17 elkezdett intenzíven munkát keresni, 30-40 százalék pedig elgondolkodott azon, hogy új munkahely után néz - derül ki a járvány munkapiaci hatásait elemző első átfogó, reprezentatív felmérésből, amelyet a Portfolio idézett. A felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője szerint a dolgozók nem díjazzák,
- ha a menedzsmentnél hiányzik a humánus magatartás,
- ha csak az alacsonyabb pozícióban levők bérét csökkentik,
- vagy ha berendelik dolgozni a kisgyerekeseket is.
A váltást aktívan tervezők közül a legtöbben az egészségügy, az IT, a bank és pénzügyi, valamint a kereskedelmi szektorokban dolgoznak és jellemzően a kisvállalati szegmensben. A váltást tervező multis dolgozók esetében inkább az értékek és prioritások változása, az önmegvalósítás a fő indok.
Járvány alatt
A multik és a nagyvállalatok több mint fele rendelt el home office-t, a közigazgatásban 40 százalékos volt ez az arány, de a kis- és középvállalati körben alig több mint a cégek harmada tudott élni ezzel a lehetőséggel. Az otthoni munkavégzést a válaszadók harmada a járvány alatti krízishelyzetben próbálta ki először, 60 százalékuk azonban már korábban is dolgozott ebben a formában. Minden negyedik válaszadó szerint eredményesebben és hatékonyabban tudott otthonról dolgozni, sokaknak még rövidült is a munkaidejük.
Ugyanakkor szintén minden negyedik munkavállaló számolt be arról, hogy átlagosan két órával többet dolgozott, mint az irodában.
És még csak nem is gyereknevelés, hanem a megfelelő eszköz és jól kialakított munkafolyamat hiánya miatt. A felmérésből az is kiderült, sokakban hagyott tüskét az is, ha a vezetőség csak saját magának biztosított megfelelő munkaeszközt, a dolgozóktól azonban ennek ellenére is elvárták a változatlan teljesítményt.
Összesítve a vállalkozások 23 százaléka élt a munkaidő- és bércsökkentés, valamint a szabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra küldés lehetőségével költségcsökkentésképpen. Ez elsősorban a kkv szektorra volt jellemző, de sok nagyvállalat is élt ezekkel az eszközökkel a kereskedelemben, az autóipari beszállítóknál, a szolgáltatásokban és tanácsadás terén is, sőt még banki és pénzügyi területen is. A legmeghökkentőbb eredménye a felmérésnek az, hogy IT területen dolgozó kkv-nál is tapasztaltak ilyet a munkavállalók.
Köszönet és távozás
Ugyanakkor minden cégméretnél talált olyan munkaadókat is a felmérés - a dolgozók 38 százalékának visszajelzése alapján -, akiknek szimbolikus üzenetben meg is köszönték a dolgozók a válsághelyzetben mutatott hozzáállását: a védőfelszerelést, a munkába járás vagy a kisgyermekesek támogatását. A rugalmas és emberséges vezetői stílus mérhetően növelte az elkötelezettséget és a dolgozók hatékonyságát.
Ahol viszont elbocsátásokkal reagáltak járvány miatti gazdasági nehézségekre, 30-40 százalékban megnőtt a megmaradt dolgozók munkakeresési motivációja.
Mégsem ez a legfőbb hajtóereje a lázas álláskeresésnek, hanem a bizalmatlan vezetői stílus mellett például az, ha a cég forgalmának növekedése ellenére is csökkentették a béreket, ha berendelték a kisgyerekes munkavállalókat, vagy ha a vezetők konkrétan visszaéltek a helyzettel, és konkrétan jelezték is a munkavállalóknak, hogy ilyen helyzetben örüljenek, hogy egyáltalán van munkájuk. A válaszadók közül a legtöbben azt sérelmezték, hogy nem számíthattak a vezetőkre, és lassú is volt a cégvezetés reakciója a megváltozott körülmények menedzselésére.
Nem a pénz a legfontosabb
A dolgozók meglátása szerint egy esetleges második járványhullám és karanténidőszak esetén a cégeknek érdemes lenne megfontolniuk az IT fejlesztések, a megfelelő minőségű és mennyiségű védőeszköz biztosítása mellett a home office megtartását, a kommunikáció hatékonyságának javítását és a nagyobb rugalmasságot. Emellett megértőbb, humánusabb és emberségesebb vezetői hozzáállást várnának el.
A bér megtartása a 10-es skálán mindössze az ötödik helyen szerepelt a felmérés eredményei szerint.
A felmérés egyik főbb tanulsága Szirtes Hajnalka szerint, hogy a bizalmat kapó és adó motivált munkavállaló sokkal több problémával képes szembenézni és tovább marad lojális nehézség idején is. A kulcsképességek és legjobban képzett alkalmazottak távozása azonban hosszabb távon többe kerülhet a vállalatnak, mint a válság idején szem előtt tartott kizárólagos profit. Az pedig nagyon nem tűnik jó megoldásnak, ha a gazdasági válság okozta kiszolgáltatottságra alapozzuk a humán stratégiát, ha a munkaerő megtartásáról van szó - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!