A koronavírus-járvány időszakában több mint 100 ezer fővel növekedett az álláskeresők száma Magyarországon, így májusra már 363 ezer főt számlált a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatbázisa, ami 7,8 százalékos munkanélküliségnek felelt meg. Májusban egy hónap alatt 32 ezren regisztráltak a hivatalnál, ami érdemi csökkenést jelent az áprilisi 50 ezer fős növekedéshez képest, de továbbra is azt jelezte, hogy a koronavírus-járvány időszakában a mély gazdasági válság közepette számos vállalat válik meg a dolgozóktól – írja a Portfolio.
Június közepén 376 ezer álláskereső volt a foglalkoztatási szolgálat adatbázisában, ami 13 ezer fős növekedés egy hónap alatt, az álláskeresők aránya meghaladta a 8 százalékot a hónapban. A június közepi volt az első hét, amikor már nem emelkedett az álláskeresők száma a koronavírus-járvány kirobbanása óta. Az álláskeresők emelkedésének lassulása mögött az áll, hogy egyre több vállalat tudja igénybe venni a kormány bértámogatási programjait, miközben a gazdaság is lassan kezd talpra állni.
A februári 264 ezer főről júniusra 376 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ami több mint 110 ezer fős növekedés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy "csak" 110 ezren veszítették el a munkájukat a válság során.
A leépítési hullám a koronavírus-válság során minden korcsoportot jelentősen érintett.
Leginkább az 55 évnél fiatalabb, de 24 évnél idősebbek körében nőtt meg a munkanélküliség. A magasabb végzettség a válságok során jobban védi a dolgozókat, vagyis tőlük nehezebben válnak meg a munkáltatók. A jelenlegi helyzetben ez a hatás felerősödhetett, hiszen a magasabb végzettség jobbára szellemi munkával jár együtt, amely home office-ban is folytatható volt az esetek egy részében, míg az alacsonyabb képzettség általában fizikai munkával jár együtt, és nagyon sok gyárban átmenetileg leállt a termelés a korlátozások időszakában.
Az elbocsátások leginkább a legsúlyosabban érintett ágazatot, a vendéglátást érintették, de a szolgáltató szektor is érdemi leépítéseket hajtott vére az elmúlt hónapokban. A gyárleállások miatt az iparban foglalkoztatottak száma is csökkent, ellenálló volt azonban a mezőgazdaság, valamint a szállítás-raktározás ágazat.