Nagyszabású felmérést végzett a járvány idején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform Egyesület, valamint a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara. A május első felében végzett online kutatásban egy nem várt nagyságú mintán dolgozhattak, ugyanis több mint 3000 ember töltötte ki a kérdőívet. Reprezentatív, jól elemezhető mintát kaptak, amiből kitűnt, hogy
még egy válság is hordozhat lehetőséget.
A kutatás legfontosabb üzenete az volt, hogy a mostani időszakot sokan kihasználták arra, hogy elkezdjenek sütni-főzni, elkezdjenek egészségesebben táplálkozni és odafigyeljenek az élelmiszer-biztonsági feltételek betartására – mondta el az InfoRádióban Kasza Gyula, a kutatás vezetője. Emellett, a tapasztalatok szerint visszajött a gyakorlatba az otthoni kézmosás, kézfertőtlenítés – minden bizonnyal annak nyomán, hogy számos különböző szakember gyakran elmondta, a vírus leküzdésének ez az egyik legfontosabb módja. A kézmosás ugyanakkor az élelmiszer eredetű fertőzések elkerülésében is elengedhetetlen, így még egy pozitív hozadéka lett ennek a gyakorlatnak.
Ritkábban és vásároltunk
Korábban egy háztartásból átlagosan heti 2-3 alkalommal mentek bevásárolni (és ezek jellemzően fizikai boltlátogatások voltak, nem online rendelés), ez a járvány idején lecsökkent átlagosan egyre, vagyis a családok általában egy hétre előre szerezték be az élelmiszert, ami előnyös, mert így tudatosabbá vált a vásárlás.
A járványban megnőtt a hosszabban eltartható, csomagolt élelmiszerek fogyasztása, csakúgy, mint az otthoni sütéshez-főzéshez használt termékeké. Kevesebb fogyott viszont alkoholos termékekből, desszertekből, édességből, sós rágcsálnivalókból és különösen energiaitalokból.
Meghíztunk
Körülbelül hasonló szinten maradt a táplálkozásunk, mint a korábbi, aktív időszakban, ám a négy fal közé kényszerülve jóval kevesebbet mozogtunk, ezért a kérdőív eredményeinek tanúsága szerint
átlagosan egy kilót híztak az állampolgárok a járvány ideje alatt.
Volt, aki ennél többet hízott, minden 10. ember viszont többet akart és tudott sportolni, ők testsúlycsökkenésről számoltak be.
Többet tartalékoltunk
A járványügyi vészhelyzet kezdeti időszakában pánikvásárlás volt tapasztalható, és az akkor felhalmozott élelmiszerek még most is nagy mennyiségben ott vannak a háztartásokban - derült ki a kutatásból. Ez ugyanakkor többeknek megtetszett: a megkérdezettek 75 százaléka azt mondta, hogy az otthoni élelmiszer-készletezés jó dolog, a továbbiakban is fenn kívánja tartani.
"A felmérés időpontjában
egy háztartásban átlagosan 36 kilogramm élelmiszertartalékot találtunk.
Ennek körülbelül egyharmadát a folyadékok (elsősorban ásványvizek) tették ki, és a kétharmada volt szilárd élelmiszer. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb háztartás legalább két hétig el tudna lenni abból a tartalékból, amit otthon őriz.
Kasza Gyula ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár élelmiszerpazarlási szempontból a tartalékolás hasznos lehet, de csak akkor, ha a fogyasztók nyomon követik az élelmiszerek lejárati idejét.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!