Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága csaknem felének (43 százalék) egyáltalán nincs önálló nyugdíj-megtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet, a válaszadók 46 százaléka nyilatkozott így – derül ki az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe friss felméréséből, amely Magyarországon a Magyar Biztosítók Szövetsége közreműködésével készült el.
A több mint tízezer fő megkérdezésével készített kutatás a magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok nyugdíjcélú öngondoskodással kapcsolatos véleményét kérte ki. Elsősorban azért, mert a társadalom elöregedése miatt becslések szerint évi mintegy kétezermilliárd euró kiegészítő nyugdíj-megtakarításra lenne szükség Európában ahhoz, hogy valamilyen formában kezelni lehessen a nyudíjrendszerekre helyeződő nyomást.
A nem megtakarítók 42 százaléka jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését.
A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.
A válaszadók szerint a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos legfontosabb elvárás a biztonság:
73 százalékuk magasabb hozam helyett szeretne biztos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.
Ezt támasztja alá az is, hogy a válaszadók több mint kétharmadát elsősorban a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik szerződéskötés előtt, a szerződést követően 51 százalék nyilatkozott így. Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információkat. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak. A megkérdezettek 67 százaléka ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.
Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.
A kifizetésnél a válaszadók 46 százaléka elvben általában a járadékfizetést, 36 százalék pedig a rugalmas kivételeket választaná inkább az egyösszegű kifizetés (19 százalék) helyett. Konkrét összegek megadásánál ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.