Az ingatlanbefektetési volumen idén 1,6 milliárd euró (mintegy 530 milliárd forint) körül lehet, ami elmarad a tavalyi 1,76 milliárd eurótól (580 milliárd forint), jövőre viszont ennél is magasabb lesz az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a CBRE ingatlan-tanácsadó prognózisa szerint.
Az ingatlanfejlesztés napja alkalmából készült éves ágazati elemzésükben megállapítják:
a magyar piac továbbra is vonzó a nemzetközi és az egyre tőkeerősebb magyar befektetők körében.
Az ország uniós viszonylatban is kiemelkedő, 5 százalékot is meghaladó gazdasági bővülésének, a kiszámítható és stabil szabályozási környezetnek, valamint a kedvező hozamoknak köszönhetően.
Az idén tízéves IFK közleménye idézi a szervezet elnökét, Takács Ernőt, aki hangsúlyozta: az enyhe visszaesés nem a magyar piac sajátossága, hanem az egész kelet-közép-európai régióra jellemző tendencia. Összeurópai összehasonlításban azonban kifejezetten jó teljesítményt mutat a magyar piac.
Az erőteljesebb bővülés akadálya az erősödő kereslet mellett is csökkenő kínálat volt, a kapacitás- valamint szakemberhiány is akadályozta a fejlesztéseket. Jövőre azonban több termék kerül a piacra, ismét gyorsabban nőhet az átadott fejlesztések értéke. Az IFK tagjainak harmada még így is azzal számol, hogy az idén a tavalyinál is jobb évet zár - tette hozzá.
A negyedik negyedévben körülbelül 8 ezer új lakás átadása várható, a társasházépítők a kedvezményes 5 százalékos lakásépítési áfa év végi kivezetése miatt ugyanis a következő hónapokra időzítették az átadásokat.
Az év végére várhatóan 20 ezer lakás épül, ez azonban elmarad a lakásállomány megújításához szükséges 40 ezertől.
Idén, az első három negyedévben 10 302 új lakás épült, 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 27 388 volt, 2,7 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Szakértők szerint ugyanakkor
a kedvezményes áfa év végi megszűnése miatt az új lakások piacán a kínálat csökkenni fog.
Az IFK elnöke a CBRE összeállítására hivatkozva ismertette: a harmadik negyedévben a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája újabb történelmi minimumszintet beállítva 6 százalék alá süllyedt az elmúlt években látott erős bérleti keresletnek, másrészt az új átadások alacsony volumenének következtében.
Az előrejelzés szerint az idei, visszafogott, 112 ezer négyzetméter új irodafejlesztést 2020-ban - egyes projektek átcsúszása miatt is - robusztusabb bővülés követi, több mint 216 ezer négyzetméterrel. A következő 2-3 évben jelentős mennyiségű, a fennálló irodaállomány 16 százalékát kitevő bővülés várható, amelynek hatására
az irodapiac kihasználatlansági rátájának enyhe emelkedése, de továbbra is egészséges szintje prognosztizálható.
Budapesten és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok szabad területének aránya szintén a valaha mért legalacsonyabb szinten, 2 százalékon volt a harmadik negyedévben, ami negyedéves összehasonlításban 0,2 százalékpontos, évesben pedig 1,7 százalékpontos mérséklődés. A bérleti igény az ipari ingatlanok iránt a harmadik negyedévben megközelítette a 155 ezer négyzetmétert, 42 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az elmúlt egy évben a 422 ezer négyzetmétert is meghaladó bérbe adott ipari ingatlan terület 55 százalékos éves növekedést jelent. A CBRE az idén 184 500 négyzetméter új ipari ingatlan átadásával számol - tudatta az IFK elnöke.
Takács Ernő szerint az elmúlt négy év sikertörténet, hiszen a 2009-es mélyrepülést követően
a piac 2016 végére elérte az évi 1,6-1,7 milliárd eurós forgalmat, és azóta is ezen a szinten mozog.
A piac az enyhe lassulás ellenére hat-nyolcszorosa a 2009-esnek, amikor a volumen 320 millió euróra esett vissza a világgazdasági recesszióban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanbefektetői összetétel is jelentősen változott, míg 2007-ben a hazai befektetők aránya elenyésző volt, mára stabilan 60 százalék feletti.