A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Az MNB honlapján megjelent indoklás szerint a Monetáris Tanács elsősorban az inflációs nyomás csökkenését emelte ki. A döntéshozók szerint a második félévben megjelenő adatok kulcsfontosságúak lesznek a folytatást illetően.
Az indoklásban szerepel, hogy 2019 júliusában az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. Mind az iparcikkek, mind a piaci szolgáltatások inflációja lassult a megelőző hónaphoz képest. A tartósabb inflációs folyamatok összességében a vártnál is alacsonyabban alakultak.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.
A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken - írták.
Lefelé mutató kockázatok
A jegybank döntéshozói szerint az elmúlt hónapok várttól elmaradó inflációs alapfolyamatai és a külső konjunktúra folytatódó romlása a hosszabb távú inflációs kilátások esetében a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik.
A gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. Az MNB jóslata szerint
a hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik.
A világgazdaság romló növekedési kilátásainak következtében a globálisan meghatározó jegybankok az elmúlt időszakban egyre lazább irányultság felé mozdultak el.
EKB és Fed
A kedvezőtlen európai konjunktúra adatokkal és a változatlanul visszafogott inflációs folyamatokkal összhangban az Európai Központi Bank júliusi előretekintő iránymutatásában megjelent a kamatcsökkentés lehetősége. A piaci szereplők ezzel összhangban már szeptemberben monetáris lazításra számítanak. A Federal Reserve júliusban 2008 óta először mérsékelte irányadó rátáját, miközben a piaci szereplők további lazító lépéseket várnak az év során - emeli ki a Monetáris Tanács.
Az MNB szakértői úgy vélik, a júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja.