A vízhiány számos jelenséggel kapcsolódik össze. Azokon a területeken például, ahol az éghajlatváltozás miatt már beindult egyfajta elsivatagosodás, öntözéssel próbálkoznak, miközben ott amúgy is nagy a küzdelem a meglévő édesvízkészletekért. A mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye pedig együttesen okozzák az extrém vízhiányt, amit felerősít az is, hogy nem mindig a legügyesebben gazdálkodunk a vízkészleteinkkel, hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.
A szakértő nem tartja kizártnak, annak ellenére, hogy Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben, hogy egy-két évtizeden belül, még hogyha időlegesen, és csak bizonyos területeken, de
feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet.
Hiszen Magyarországon is, a World Resources Institute jelentése is kimondja Közép-Európára, növekedik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága.
Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre, lásd a tavalyi burgonyakrízis, mutatott rá a klímakutató, aki szerint fontos lenne arra is odafigyelni, hogy milyen vizet használunk öntözésre, hogyha lehet, ne azokat a készleteket, amikre a lakosságnak, esetleg a gazdasági szférának is szüksége lehet.
Ugyan nagyon nehezen számszerűsíthető, és a migráció, az emberek mobilitása nagyon összetett, ennek ellenére a tanulmány is megjegyzi: valószínűleg
egyre nagyobb tömegek kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket a vízhiány miatt.
Már jelenleg is 500 millió ember él olyan területen, ami az elsivatagosodás áldozata. Ahhoz pedig, hogy ezeket a folyamatok vissza lehessen fordítani, már most és nagyon ügyesen kellene változtatni például a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, élelmiszertermelési, élelmiszerelosztási gyakorlatokon, hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.