A lap kiemelte, hogy a belvárosban főleg befektetési célra, míg a budai zöldövezetben saját használatra keresnek ingatlant.
A kínai vásárlók fontosságára az ingatlanközvetítők is ráéreztek: létezik olyan hálózat, amely külön irodát üzemeltet ázsiai érdeklődőknek, másutt a honlap érhető el a nyelvükön.
Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a kínaiak aktív lakáspiaci szereplőkké váltak: egyre gyakrabban adnak el vagy bérbe.
A harmadik országbeliek ingatlanszerzései engedélykötelesek, e lista alapján évről évre a kínaiak veszik a legtöbb ingatlant Magyarországon.
Ám ha az európai uniós állampolgárokkal együtt nézzük őket, akkor is az első háromban szerepelnek: a Központi Statisztikai Hivatal legutolsó elérhető adatai szerint 2017-ben
németek és románok mellett kínaiak is több mint ezer lakóingatlant vásároltak Magyarországon.
Az elsősorban fővárosi tranzakciók révén a kínaiak viszont magasan kiemelkednek a vételárat tekintve: átlagosan 41 millió forintnál nagyobb összeget költöttek két éve egy lakásra.
Benedikt Károly azt mondta, ha jó elhelyezkedésű, méretes családi házat vásárolnak, akkor jelenleg a 100-200 millió forintos ingatlanok sem ritkák a körükben, de az átlagos lakások közül is jellemzően a drágábbakat keresik.
Ez a mostani budapesti árszínvonalon az 50-80 millió forintos kategóriát jelenti.
Míg például az oroszok, az osztrákok és a németek sok esetben a balatoni nyaralópiacon is aktív szereplők, addig az Ázsiából érkezőket szinte kizárólag a főváros érdekli. Legtöbbjüket Budapesthez köti a munkája, másrészt a család miatt a tömegközlekedési lehetőségek is fontosak számukra. Ezért az agglomerációban sem igazán gondolkodnak - emelte ki az elemzési vezető.
Saját lakhatásra szeretik a budai kerületeket és a nemzetközi iskolák környezetét, ugyanakkor a nagyobb családi házas övezeteket is. Utóbbira példa a XVI. kerület, amely régóta a kínaiak kedvence. Befektetési szándék esetén azonban a belvárosi kerületeket keresik - mondta Benedikt Károly a Magyar Nemzetnek.