Nyitókép: Pixabay

Két ügyben kapott felszólítást Magyarország az EU-tól

Infostart / MTI
2019. április 23. 18:18
Csökkent a költségvetési hiány és az államadósság abszolút értéke, valamint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya is tavaly az Európai Unióban és az euróövezetben.

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adatai szerint a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP-arányos költségvetési deficit 0,5 százalékra süllyedt a 2017-ben elért 1,0 százalékról. A hiány abszolút értékben 110,54 milliárd eurót tett ki 2017-ben, ez 60,54 milliárd euróra csökkent tavaly.

A költségvetés többlettel zárt 13 uniós országban, a legmagasabb Luxemburgban volt (2,4 százalék). Írországban egyensúlyban voltak a kiadások és a bevételek. Mindössze két uniós tagállamban érte el vagy haladta meg a 3 százalékos küszöböt a GDP-arányos hiány tavaly: Romániában 3,0 százalék, Cipruson pedig 4,8 százalék volt.

Tavaly év végén Észtország büszkélkedhetett a legkisebb mértékű, 8,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal. Tizennégy tagállam esetében haladta meg a 60 százalékos küszöböt a GDP-arányos államadósság, a legrosszabb helyzetben Görögországban volt 181,1 százalékkal, majd Olaszország következik 132,2 százalékkal, Portugália 121,5 százalékkal, Ciprus 102,5 százalékkal, Belgium 102,0 százalékkal.

Két figyelmeztetés

Az Eurostat által kiadott statisztika szerint

Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 29 806 milliárd forint volt, ami a GDP 70,8 százalékának felelt meg.

Az előző évben, 2017-ben a bruttó hazai termékhez viszonyított mérték még 73,4 százalékot tett ki. A költségvetési hiány a tavalyi év végén több mint 934,34 milliárd forint volt, ami a GDP 2,2 százalékát tette ki. Az előző évben ugyancsak 2,2 százalékra rúgott a deficit.

Az Eurostat két ország - Szlovákia és Magyarország - esetében fenntartásait fejezte ki a nemzeti statisztikai hivatalok által szolgáltatott egyes adatok besorolását illetően.

Az Eurostat ismét kifogásolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak besorolását, megítélése szerint ugyanis az MNB alapítványainak és azok leányvállalatainak eszközeit a központi költségvetés részeként kell kezelni. Ez növelné a költségvetés hiányát, a tavalyit például a GDP 0,1 százalékával.

A szervezet szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget (MSZKSZ) is a központi költségvetésbe kell besorolni, ami az államadósság növekedését eredményezné, a tavalyi évre a GDP 0,3 százalékával.