2017 júliusától a korábbi 8 ezer helyett évi 200 ezer hektoliterre emelte a jövedéki törvény a kisüzemi sörfőzde-minősítés felső határát (így tehát egy korábbi nagyobb sörfőzde is kisüzeminek számíthat), az új szabályokkal 2018 volt az első teljes év - emlékeztet a szakember. A befizetett jövedéki adóból lehet következtetni a kisüzemi sörfőzdék által előállított sör mennyiségére.
Az adóhatóság adataiból kiderül, hogy tavaly megduplázták a kibocsátásukat a kisüzemek, az általuk előállított sör mennyisége meghaladta az egymillió hektoliterfokot. Az 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség után 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 442,4 ezer hektoliterfokkal, amely 546,2 millió forintos bevallott adóval párosult.
A NAV közlésére reagálva Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a duplázáshoz a szegmens dinamikus fejlődése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót.
Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után elárasztotta a belpiacot a silány minőségű, olcsó importsör, hosszú évekbe telt, mire visszaszorult a keresletük. A fogyasztói trendek változásával azonban kiszorulnak a kínálatból, a helyüket fokozatosan a prémium- és szuperprémium-termékek veszik át
– emelte ki a kisüzemek több mint 90 százalékát, 54 főzdét tömörítő KSE elnöke.
Annak ellenére, hogy ma már a nagy sörgyártók is előszeretettel kísérleteznek különleges komlózású termékekkel, a magyar sörpiac továbbra is elsősorban az alsó erjesztésű, lágyabb söröket preferálja. Ugyanakkor egyre nő a kereslet a különleges termékek iránt, itt pedig megfigyelhető az, hogy
a kisüzemi főzdék kísérletezései, fejlesztései helyzetbe hozták a nagyüzemeket is, melyek felismerték, hogy nem maradhatnak ki a söripari forradalomból
- erről már Gyöngyösi Balázs, a lap rovatvezető-helyettese bezsélt az InfoRádiónak.
Hozzátette, egy kis sörfőzde elindítása 200-300 millió forintos beruházás, és sokan nehezen indulnak el, mert nem kapnak olyan könnyen beruházási hitelt, mint például a borászok, pedig onnantól kezdve, hogy a rendszert felépítik, és naponta 500-1000 literes sörmennyiséget előállítanak, akár még exportőrként is megjelenhetnek.
A kisüzemi sörfőzdék hazai részesedése egyébként jelenleg 1,5-2 százalék, ami valószínűleg 4-5 százaléknál nem is fog magasabbra emelkedni. A magyar ugyanis Gyöngyösi Balázs szerint nem olyan piac, mint a brit vagy a tengerentúli, ahol sokkal kiegyenlítettebb a verseny - ott már 10-12-15 százalékos részarány is van. Magyarországon és a régióban viszont borítékolható, hogy mindig egy számjegyű lesz a kézművesek részaránya. A 4-5 százalék eléréséhez is szükség lehet a szakértő szerint arra, hogy állami beavatkozással biztosítsák, hogy a nagyobbak ne éljenek vissza gazdsági súlyukkal, és például a vendéglátásban egyenlő feltételek legyenek.