A rendszerváltás után a hagyományokra alapozva szerveződtek újra a birtokok a tokaji borvidéken - mondta Bacsó András. Az Oremus borászat is ennek megfelelően építkezett, bár az elmúlt 25 évben nagyon sokat dolgoztak, rengeteg munka van még hátra – vélekedett az igazgató. Mint mondta: egy szőlészetre és borászatra szerveződő birtok legfontosabb eredménye a jó bor, ami nem csak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is megmérettetik.
A vidéki élet, a természetközeli lét meghatározó jelentőséggel bír a borászok és az agrártevékenységgel foglalkozó emberek életében – tette hozzá a borász.
„Nagyon-nagyon örülök, hogy nem szakadtam el a vidéktől, visszamentem oda, ahol születtem, Tokaj-Hegyaljára, Zemplénbe, és ott élhettem le az életemet”
– fogalmazott. Bacsó András szerint vidéken is olyan körülményeket kell teremteni, amelyek visszacsábítják a tapasztalattal rendelkező, tanult fiatalokat a szakmába.
Utódlás
Egy szőlőbirtok sohasem egy ember, hanem egy csapat munkájától lesz sikeres – mondta Bacsó András. A Tokaj Oremushoz hasonló, 100 hektáros birtokon szőlőmunkások, pincemesterek és más szakértők, disztribútorok, kereskedők és a borok kommunikációjáért felelős szakemberek együtt dolgoznak a sikerért. A borász hangsúlyozta: az utóbbi 5-6 évben tudatosan készül a pincészetben történő generációváltásra, a szőlészeti munkások körében is igyekszik fiatalítani. Fontos, hogy a pincemesterek között is több legyen a fiatal szakember – tette hozzá a borász.
Bacsó András kiemelte: különösen fontos, hogy a fiatalok több idegen nyelven beszélnek, hiszen már-már rá vannak kényszerítve, hogy külföldre is dolgozzanak.
A tokaji borok többsége nemzetközi piacokon méretődik meg, amelyeken be kell tudni mutatni azokat
– mondta Bacsó András, hozzátéve: megnövekedett a magyar borvidékekre látogató külföldiek száma, akikkel kommunikálni kell. Ennek a képességnek a fiatal borász-generáció már birtokában van.