Az unió gazdasági és szociális prioritásaiban a tagállamok által elért haladásáról közzétett éves áttekintésében az Európai Bizottság megállapította: az erőteljes magyar gazdasági növekedés kedvező feltételeket teremtett a termelékenység javítását, a gazdaság ellenálló képességének fokozását és konvergencia-kapacitás növelését célzó reformok bevezetéséhez.
A magyar gazdaság teljesítménye az Európai Bizottság megítélése szerint
ciklikus jellegű növekedési periódus csúcsához közelít, termelékenysége azonban még ezzel együtt is elmarad a krízis előtti szinttől, ami gátolja a jövedelmek konvergenciáját.
A bizottság szerint a gazdaságpolitikának a túlfűtöttség elkerülése érdekében az ösztönzők leépítése, illetve szakképzéssel és oktatással a termelékenységet fokozó beruházások számára vonzó üzleti környezet megteremtése között kell egyensúlyoznia.
A ciklikus fellendülés lehetővé tette a lakossági fogyasztás és vállalati beruházások több éves lemaradásának behozását. A gazdaság növekedési lendületére pozitív hatással volt a lakossági jövedelem, a lakáspiac és a hitelezés között kialakult pozitív visszacsatolás is. A foglalkoztatás történelmi csúcsot ért el a munkaerő iránti magas keresletnek és az aktivitási arányt javító gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően. A munkaerőhiány és a minimálbér megemelése pedig a jövedelmek növekedéséhez vezetett.
A gazdasági aktivitás erősödéséhez a növekedésösztönző költségvetési politika is hozzájárult mind belső, mind uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális beruházásokkal, a rekord alacsony kamatokat tartó monetáris politika támogatásával.
A ciklikus növekedési periódus azonban az elhalasztott lakossági kereslet telítődésével és a vállalati beruházási aktivitás stabilizálódásával már a végéhez közeledik Magyarországon az Európai Bizottság megítélése szerint. Ráadásul mostanra már a világgazdasági környezet sem támogatja a korábbi mértékben az export növekedését.
Az autóipar kiemelkedő gazdasági jelentősége pedig kifejezetten erős kockázatot támaszt a növekedési kilátásokkal szemben a szakszervezeti akciók, továbbá a szabályozási és a technológiai környezet változása miatt.
A bizottság tanulmánya megállapítja, hogy a Magyarországon követett gazdaságpolitika támogatta ugyan a termelékenységfokozó beruházási aktivitást, a növekedési ciklus beérésével azonban egyre inkább az egyensúlytalanság fokozásának a veszélyét hordozza magában.
A munkaerő költségének a termelékenység növekedését meghaladó mértékű emelkedése például az inflációt erősíti. Az export növekedési üteme pedig már nem fogja tudni teljes mértékben ellentételezni az import dinamikus növekedését. A nagy volumenű közüzemi és infrastrukturális beruházások lekötik az építőipari kapacitást, ami a lakásépítések költségének az emelkedéséhez, kivitelezési késedelmekhez, végső soron a lakásárak emelkedéséhez vezet.
Az Európai Bizottság tanulmányában elismeri a 2018-as gazdaságpolitikai ajánlásaiban Magyarország által elért eredményeket.
Egyszerűsítette például az adórendszert, csökkentett, összevont vagy eltörölt egyes adónemeket. A közmunka programban foglalkoztatottak számának csökkentésével és a nyugdíjasok adókedvezményével pedig munkaerő tartalékokat szabadított fel.
Továbbra is hiányosságokat vél felismerni azonban az Európai Bizottság a közbeszerzési tenderek kiírási gyakorlatában, illetve a hátrányos helyzetű diákok oktatásában.
Az Európai Bizottság elemzésében nem tartja megfelelőnek a korrupció visszaszorítására tett lépéseket,
valamint a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd bevonását a döntéshozatalai folyamatokba.