A legfontosabb módosítás, hogy a nyugdíjasnak rendelkezési joga kell legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíját folyósítják. A tervezet szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Államkincstár illetményszámfejtését követően a tartozást azonnal levonhatja a jövedelemből. Végrehajtási ügyek miatt a jövőben a nyugdíjszervek új adatokat is kezelhetnek: az érintett adóazonosító jelét, vagy például annak apjának nevét is - írja az azenpenzem.hu.
Ha a nyugdíjból nem, vagy csak hosszabb idő alatt térül meg a követelés, akkor a központi nyugdíjbiztosítási szerv kezdeményezésére a nyugdíjas keresetéből is vonható a tartozás, ez esetben az államkincstár munkáltatóvá lép elő jogilag.
A tartásra kötelezést 2016 júliusában vezették be, de egyelőre nem indultak tömegesen perek. Most a módosító a nyugdíjtörvénybe foglalná a tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmát. Lényegében ez bárki lehet, akiről a bíróság ezt ítéletben kimondja, ha viszont nincs ítélet, akkor azt kell tartásra képesnek tekinteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét. Ez jelenleg 71250 forint.
A harmadik módosítás, hogy utólag is csökkenthetők az ellátások, ha valakinek először magasabb nyugdíjat állapítottak meg valamilyen tévedésből. Most már ezt hivatalból megteheti a nyugdíjbiztosítási szerv.