Magyarországon csak olyan fűtő- és melegvíz-előállító berendezéseket lehet üzembe helyezni, amelyek nem egyedül az energiahatékonysági követelményeknek felelnek meg, hanem – szem előtt tartva az üvegházhatást fokozó gázok csökkentésére vonatkozó európai célokat – a nitrogénoxid-kibocsátásuk is jóval alacsonyabb, mint a korábbi készülékeket – tájékoztatott Szalai Gabriella.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője hozzátette: a változtatást előíró uniós rendelet 2015 őszén lépett életre. Az új szabályok hatására a kazánokra és a bojlerekre energiacímke került, a fűtést korszerűsítőknek pedig új fogalmakat kellett megismerniük. Ilyen a „szezonális hatásfok”, mely a készülék valós működési értékét mutatja a teljes fűtési időszakban.
„Jellemzően az új energiacímke szerinti B osztályú vagy annál jobb besorolású készülékek fogják teljesíteni az új elvárásokat”
– jegyezte meg Szalai Gabriella.
2015-től csak olyan készülékek kerülhetnek forgalomba, amelyek sokkal jobb hatékonysággal használják fel az energiát. A nitrogén-oxid kibocsátásuk pedig maximum 56 mg/kWh lehet. Más uniós tagországokkal ellentétben Magyarországon nem a közlekedés károsanyag-kibocsátása okozza a legtöbb problémát, hanem a lakossági fűtésé – hívta fel a figyelmet az intézetvezető. A szállópor-kibocsátás 70 százaléka a lakossági fűtéshez kötődik – tette hozzá Szalai Gabriella a Földművelésügyi Minisztérium adataira hivatkozva.