A pénzügyminiszter kiemelte: a tartósan magas növekedés elérése érdekében négy fő területen szükséges előrelépni:
- csökkenteni kell az állami kiadásokat,
- továbbra is fontos feladat a beruházások ösztönzése,
- erősíteni kell a kiszámítható beruházási környezetet, és
- mindent meg kell tenni a még meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázásáért.
Ezzel összefüggésben a miniszter jelezte: a munkában álló nyugdíjasok mostani, mintegy 30-40 ezres számát akár tízszeresére is lehetne növelni, mivel a munkaadóknak 2019. január elsejétől semmilyen közterhet nem kell majd fizetniük a nyugdíjasok foglalkoztatása után.
Varga Mihály kifejtette: a versenyképesség-javulás érdekében a különböző állami ráfordításokat tovább kell mérsékelni, akár létszámcsökkentés révén. A magyar állam fiskális kiadásai csökkennek ugyan, de még mindig meghaladják a versenytársakét. Magyarországon az állami kiadások szerkezetén is javítani kell, a kormány elsősorban a tartalékok jobb kihasználását és az erőforrások hatékonyabb felhasználását szeretné elérni.
A pénzügyminiszter jelezte: a magyar gazdaságot 2013 óta az egyensúlyi növekedés jellemzi, bár egyes mutatókban még rosszabbul állunk, mint a régiós versenytársaink. Még nem dolgoztuk le a kétezres évek lemaradását, amikor Magyarországhoz képest a visegrádi államok igen jelentős növekedési ütemet értek el - tette hozzá.
Kiemelte: 2013-tól nincs már mögöttünk "kusza államháztartási helyzet", az államadósság folyamatosan csökken, a folyó fizetési mérleg is kedvező képet mutat, nem kell az ikerdeficittől félni.
Varga Mihály szerint, ha gyorsan használjuk fel az uniós forrásokat, megnő annak a veszélye, hogy később más növekedési forrást kell találnunk, ezért fontos kérdés, hogyan javítható Magyarország tőkevonzó képessége. A beruházások ütemét fenn kell tartani, a mostani 25 százalék körüli beruházási ráta kell a tartós növekedéshez - mutatott rá.
Elmondása szerint a kormány azt szeretné, ha a technológiai fejlesztéseket hozó beruházások bővülnének, ugyanakkor csökkenjen az állami beruházások dominanciája a gazdaságban. Az a cél, hogy a magas hozzáadott értékű beruházások száma nőjön, ugyanakkor szükség van az ipari termelés diverzifikációjára, napjainkban ugyanis az autóipar uralja az ipari termelést, és ez sérülékennyé teheti hosszabb távon az országot. Emellett el kell érni az ipar földrajzi diverzifikációjának javulását, támogatni kell azokat a beruházásokat, amelyek oda irányulnak, ahol még a közmunka uralja a foglalkoztatást - tette hozzá.
A miniszter szerint a kiszámítható beruházási környezet nagyon fontos a beruházások idevonzása, az ország tőkevonzó képességének erősítése miatt is. Rámutatott: a befektetők szemében érzékelhetően megemelkedett a Magyarországgal szembeni bizalom, ez abban is megmutatkozik, hogy az ország CDS-felárai csökkentek, és a hozamok esése is a bizalom erősödését mutatja.
A pénzügyminiszter az eredmények közé sorolta, hogy a vállalati szektor a nettó megtakarítói pozícióból újból nettó hitelfelvevő lett. Az tekinthető normális folyamatnak, ha a cégek beruháznak - magyarázta -, de ennek előfeltételéül a kormánynak rendeznie kellett viszonyát a bankszektorral, aminek eredményeként egyebek mellett csökkent a bankadó mértéke, és nőtt a bankok hitelezési tevékenysége.
Szólt arról, hogy az ország egyes részein megmutatkozó jelentős munkaerőhiány ellenére számottevő tartalékok vannak még a munkaerőpiacon. Nem irreális, hogy elérjük Csehország foglalkoztatási szintjét, ez Magyarországon azt jelentené, hogy 5 millióra nőne a munkában állók száma, azaz 500 ezer dolgozóval emelkedne a mostani mintegy 4,5 milliós dolgozói létszám. Hozzátette: az országban már 80 ezerre rúg a bejelentett üres állások száma.
A miniszter szerint elsősorban az idősebb generációnál, a fiatalabb korosztálynál és a szülőképes korú nőknél van lehetőség a foglalkoztatás bővítésére, de létszámtartalékot jelenthetnek a most még munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak is.
A konferencia szünetében Varga Mihály újságírói kérdésre közölte: az Európai Uniónál még 350 milliárd forintnyi, Magyarországról küldött számla vár kifizetésre. A miniszter arra számít, hogy az uniós pénzek átutalása ugyanúgy történik majd, mint a múlt évben, azaz az év vége közeledtével nő majd meg a Magyarországra utalt EU-s pénzek nagysága.