A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban tettek tájékozódó látogatást.
Londonban hétfőn ismertetett beszámolójukban közölték: tárgyalásaik tapasztalatai alapján az általuk eddig várt augusztusi időpont helyett novemberben számítanak a cseh jegybank következő kamatemelésére, a lengyel jegybank alapkamatának emelését pedig most már csak 2019 után várják.
Az MNB kamatemelése a ház elemzőinek véleménye szerint "a távoli jövő" kérdése, mivel az újjáválasztott magyar kormány az eddigieknél is erősebben összpontosít a növekedésre, és ebből a laza monetáris kondíciók fenntartása következik.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői közölték: 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Az infláció "látható" ugyan egyes szolgáltatási szektorokban - például a szálloda-, a vendéglátó- és a szabadidő-ágazatban -, de ezt a kosár egészére vetítve teljesen ellentételezik a lefelé ható folyamatok más területeken, köztük az élelmiszerszegmensben.
A ház szerint ebben a környezetben az MNB nem sok jelét mutatja annak, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne. A piacoknak küldött útmutatás arra utal, hogy a 0,90 százalékos alapkamat akár 2020-ig is változatlan maradhat, és arra, hogy a BUBOR ráta emelkedése is csak 2019 végétől várható.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői közölték, hogy mindez egyezik az ő előrejelzésükkel.
A ház szakértői hangsúlyozták ugyanakkor: véleményük szerint szükséges lenne a monetáris politikai célú kamatcsere-tenderek (MIRS) "finomhangolása" a program hatékonyságának javítása végett.
Más nagy londoni házak sem várják az MNB jelenlegi monetáris politikájának módosulását a belátható előrejelzési távlatban.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja frissen összeállított tanulmányában szintén "talányosnak" nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció.
A ház szerint ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.
A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció valamikor 2019-ben éri el a helyi jegybankok központi célszintjét.
A ház hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még ebben az előrejelzési környezetben sem tapasztalja a kamatpolitika semlegesebb alapokra állításának szándékát a két jegybank részéről, sőt inkább úgy tűnik számára, hogy a magyar és a lengyel központi bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig gyorsuló inflációt is.
Ennek oka a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az, hogy sem a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté válásától, és ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt.
A Morgan Stanley közgazdászainak várakozása szerint mindezek alapján a kamatnormalizálás - Magyarországon a magasabb BUBOR rátával, Lengyelországban az alapkamat emelésével - legkorábban 2019 második felében válhat esedékessé.