900 tonna csokoládé figurát vásároltak a magyarok tavaly húsvétkor, ami 20%-os emelkedés 2016-hoz képest. A húsvéti időszakban a szezonális édességekből származó árbevétel 28 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest, elérte a 4,5 milliárd forintot - derül ki az MTI információiból.
"Mi arra számítunk, hogy idén ezt minimum 2-3%-al meg fogja haladni a növekedés"
- mondta Intődy Gábor a Magyar Édességgyártók szövetségének főtitkára.
"Azért vagyunk optimisták, mert látható egy trend, hogy minőségi és magasabb értékű csokoládék felé fordulnak az emberek. Ez abból is látszik, hogy jobban nőtt a bevétel, tehát a teljes iparnak a bevétele kb. 28%-al nőtt, mint az eladott mennyiség, ami 20 %-al."
A legnépszerűbb abszolút győztes a csokinyúl. Annyira népszerű, hogy még a Télapót is letarolja.
Az édességgyártók számára a húsvét általában még a karácsonynál is nagyobb keresletet támaszt a figurás csokoládék iránt, amelyekből az eladás mennyisége akár ötödével is meghaladhatja a decemberi időszakot - emelte ki a szakértő.
Intődy Gábor szerint 2017-ben valamivel több, mint 200 milliárd forint volt az édességpiac forgalma Magyarországon. A becslések szerint ez további 2-3%-al fog nőni. Ebben a növekedésben szerepet játszik az is, hogy a vásárlók a minőségi termékek felé fordulnak, amelyek drágábbak, mint a hagyományos fajták.
Viszont az édességpiac növekvő forgalma mellett az édességeknek káros hatásai is vannak, mindamellett, hogy boldogok leszünk tőle.
Erre próbál megoldást nyújtani egy Európai Uniós kezdeményezés, amelyhez Magyarország is csatlakozott:
A cél az, hogy 2020-ig 10%-al csökkentsék az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát.
A cukorcsökkentés úgy hajtható végre, hogy az új termékekben csökkentik a cukor mennyiséget. Járható út az is, amikor adagot csökkentenek, tehát 100 gm-os táblás csokik helyett 90 gm-os táblás csokikat készítenek. A cél, hogy a fogyasztók kisebb adagokat fogyasszanak, ezzel is csökkentve a cukorbevitelt.