Az idei évre a tavalyihoz hasonló, 3,9 százalékos GDP-növekedést várnak. Emögött már kisebb mértékben állnak a beruházások, ezt most 9 százalékra prognosztizálják, növekedést várnak viszont a háztartások fogyasztásában, ami bőven 4 százalék fölött lehet. Ennek oka, hogy
jelentős lazítás zajlik a költségvetési és a jövedelempolitikában egyaránt
- mondta az InfoRádióban Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója.
Az előzetes várakozásokhoz képest a növekedési előrejelzést a korábban várt 3,7-ről 3,9 százalékra emelték. Ennek a fenti lazítás mellett az is oka, hogy a jegybank is meglehetősen laza monetáris politikát folytat. És bár a szakember szerint lassan ideje volna visszalépni, hiszen az amerikai jegybank már tavaly elkezdte a szigorítást és az Európai Központi Bank is erre az útra lépett, az MNB még nem döntött így. A jegybanki politika is támogatja a fogyasztást és az azt erősítő hitelezést.
"Másrészt a beruházásoknál látható, hogy
folytatódik az uniós források erőltetett felhasználása,
vagy legalábbis a pénzek megelőlegezése a költségvetésből, ami a beruházásokat is jobban dinamizálja, mint korábban gondoltuk" - fejtette ki Várhegyi Éva.
Harmadik tényezőként a tudományos tanácsadó a magánberuházások felpörgését, az építőipari konjunktúrát említette.
"Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy
a külpiaci helyzet is igen kedvezően alakul,
dinamikusan nő a világkereskedelem, és ez is húzhatja a magyar gazdaságot" - emelte ki a szakember.
2019-re még nem készítettek számszerű előrelejzést, mert nagyon sok a bizonytalansági tényező. Ezek között említette
- a belpolitikai környezetet az idei választások miatt, valamint
- a világgazdaságban jelentkező kockázatokat, köztük az amerikai kereskedelempolitikát, amely egy kereskedelmi háborút is előrevetíthet.
Ezzel együtt a Pénzügykutató szerint azok a külgazdasági tényezők, amik a magyar gazdaságot dinamizálták, nagyrészt 2019-re is fennmaradnak, de a mértékük csökkenni fog, 4 százalékot közelítő növekedés nem várható - tette hozzá Várhegyi Éva.