Balatoni András az alábbiak szerint vázolta a magyar gazdasági kilábalás elmúlt évekbeli folyamatát.
- Az első fázis az export és az ezzel együtt járó készletfeltöltés által húzott növekedés volt 2010-11-ben. Ez valójában nem is volt jelentős bővülés.
- Azután 2012-ben európai szuverén adósságválság volt, amit még tetézett a gyenge agrár hozzáadott érték (elsősorban az időjárási viszontagságok miatt).
- Csak ezután, 2013-tól következett be Magyarországon növekedési fordulat, amikor már nemcsak a külső tényezők támogatták a gazdasági növekedést, hanem a belső felhasználás is, elsősorban a háztartások fogyasztása és a beruházások. Ezen a növekedési pályán halad továbbra is a magyar gazdaság.
- 2016-ban volt egy ideiglenes lassulás, elsősorban a költségvetés várttól elmaradó keresletélénkítése miatt, másrészt az EU-források effektív felhasználásának jelentős szűkülése miatt.
2017-re 3,9 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál az MNB, és 2018-ra is ennyire számítanak. Ez egy viszonylag kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg Balatoni András szerint, vagyis a külső és belső tényezők egyaránt hozzá fognak járulni a növekedéshez.
"2018 után a ciklikus tényezők kifutásával a gazdasági növekedés enyhén lassulhat
az előrejelzési horizontunk második felére, ezért nagyon fontos, hogy olyan versenyképességi változások jöjjenek Magyarországon, amelyek a fenntartható gazdasági felzárkózást érdemben támogatják és egy tartósan magasabb növekedési pályát vetítenek előre középtávon" - mondta az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című műsorában.
Mi támogathatja a GDP növekedését?
Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke szerint a magyar gazdasági növekedés pontosan az európai gazdasági ciklusokat követi, csak felfelé és lefelé nagyobb amplitúdóval. "Főként azokét az országokét követi, ahol jelentős piacaink vannak, tehát Németországét és Ausztriáét. Nem csoda: a magyar külkereskedelem volumene meghaladja a GDP 200 százalékát, vagyis nagyon rá vagyunk utalva a külső környezetre, ennek minden előnyével és hátrányával."
A szakember szerint az elmúlt nyolc-kilenc év - kicsit önkényesen - két részre osztható.
- A válság utáni első négy év az alkalmazkodás időszaka volt, brutális nagy esés volt a GDP-ben, a lakossági költésben és fogyasztásban még inkább. Ezekben az években a sokkot próbálta kiheverni az ország az államháztartás, a lakosság és a vállalatok szintjén. "Ez elég jól sikerült, de elképesztően nagy áldozat volt - nagyon kevés ország csinálta meg ezt az áldozatot azáltal, hogy visszafizetett ilyen sok hitelt a magánszektor. Emiatt esett nagyot a fogyasztás és mindez a ciklust jelentősen felerősítette" - fejtette ki a Hold Alapkezelő elnöke.
- A hitelvisszafizetési folyamatnak 2013-2014 körül vége szakadt, a hitelállományok elfogadható, alacsony szintre kerültek vissza, és ezután megindult a visszatartott fogyasztás növekedés. Szabó László a nagy arányú különbséget egy elnagyolt, de szemléletes példával illusztrálta: ha valakinek van 100 forintja és felvesz ugyanennyi hitelt, akkor 200 forinttal megy be a boltba. De amikor törleszteni kell a hitelt, akkor a 100 forintjából csak 50-et tud elkölteni - ez a 150 forintos különbség jól mutatja, hogy a kétfajta fogyasztói magatartásnak "milyen bődületes hatása van a kiskereskedelemre és a GDP-re". Tehát miután a hitelballasztot levetette a gazdaság, megindult a lakossági fogyasztás és a GDP növekedése - összegzett a szakember.
Mindez megegyezik a Nyugat-Európai országok trendjeivel, de erősebb ciklikussággal, nagyobb amplitúdóval.
Mi a legfontosabb kockázat a növekedési pályában?
Szabó László szerint a külső környezet. "Ma sokkal stabilabb alapokon állunk ahhoz, hogy a külső környezet romlásának ellenálljunk, de ettől függetlenül a GDP-hez képest 200 százalékos külkereskedelem továbbra is azt fogja jelenteni, hogy
a magyar gazdaság körülményeit nagyon nagy mértékben befolyásolja az európai gazdaság teljesítménye"
- mondta a Hold Alapkezelő elnöke.
Balatoni András ezt a képet árnyalva kiemelte: fontos, milyen horizonton vizsgáljuk a magyar gazdaság külső környezettől való függőségét. Felidézett két időszakot, amikor a magyar és a német ipari konjunktúra érdemben elvált egymástól.
- 2014 harmadik negyedévében az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása miatt az összes német ipari mutató jelentősen romlani kezdett, de a magyar ipari termelés jól átvészelte ezt az időszakot.
- 2015-ben felerősödtek a kínai növekedéssel kapcsolatos aggodalmak, a német ipari mutatók romlottak, a magyar ipari teljesítmény viszont bővülni tudott.
Ennek az MNB munkatársa szerint az az elsődleges oka, hogy a korábbi időszakban sok működőtőke-beruházás érkezett Magyarországra, és
amikor az új gyárak elkezdtek termelni, fellazult a kapcsolat az exportpiacaink és a hazai termelés között.
"A külföldi működőtőke egy újabb hulláma éri el most Magyarországot: számos olyan gyárfejlesztés van folyamatban, amelyek, miután belépnek a termelésbe, 2018-2019-ben relatíve immúnissá fogják tenni a hazai ipari exportot a külső konjunktúra változékonyságára" - mondta az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője.
A Párbeszéd a gazdaságról című magazin első adásának felvétele itt nézhető meg.