Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (initial coin offering) nyilvános forrásgyűjtési forma.
Mi van mögötte?
Az ICO jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza. A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg, a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.
Visszaváltási gondok
Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.
Szabályozatlan környezet, optimista reklám
További kockázatot jelenthet, hogy az ICO-k nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban (EU). Ezzel összefüggésben az ICO-val kapcsolatos befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak. Az ICO-t bemutató tájékoztató (ún. white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.