1920-ban a 15 évnél idősebb népesség több mint 90 százaléka még csak az alapfokú iskolát végezte el. Az 1920-as és a '60-as évek között nem változott jelentősen az iskolázottsági szerkezet Magyarországon, a 20 év feletti népesség 2 százaléka volt diplomás, többségében férfi. A szakmunkásképzés 1961-ben, a szakiskolai 1976-ban került az iskolarendszerbe, a '80-as népszámlálás 920 ezer olyan embert számlált, akinek a legmagasabb végzettsége a szakmunkás bizonyítvány, vagy a szakiskolai oklevél.
Az ország legtöbb megyéjében a szavazók felének nincs érettségije
2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon, de 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége -írja az eduline.hu a tavaly készített mikrocenzus eredményei alapján. A legalacsonyabb képzettséggel jellemezhető megyék között ott vannak a leghátrányosabb helyzetű területek, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, de Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye is hátul szerepel a listán.
2016-ra jelentősen nőtt a magasan iskolázottak aránya világszerte, Magyarországon a rendszerváltozás után terjedt ki közép és felsőfokú szinten is. A felsőoktatásban tanulók száma csaknem négyszeresére nőtt 20 év alatt.
A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt.