Az idei év egyik legizgalmasabb fejleménye a gazdaság területén a kriptovaluták, azaz a titkosított fizetőeszközök fölfutása. Főleg a 2009-ben ismeretlenek által alapított, bitcoin nevű virtuális pénz futott be szép karriert: csak idén 16-szorosára növelte értékét, és már tízezer dollár fölött jár az árfolyama.
Sokan beszélnek arról, hogy a bitcoinnal olyan pénzügyi buborékot fújnak, amely előbb-utóbb kipukkan. De lehet, hogy nem ez jelenti majd a problémák végét - írta a Világgazdaság a Grist.org cikke alapján. A digitális valuta mögé fölhúzott, való világban működő, exponenciálisan növekedő informatikai rendszerek ugyanis egyre több energiát fogyasztanak. Annyira sokat, hogy már az egész bolygó ökológiai egyensúlyát veszélyeztetik.
Egyetlen bitcointranzakció energiaigénye már most 9 amerikai háztartás egynapi energiafogyasztásával egyenlő.
Venezuelában, ahol a kormányzati beavatkozás nyomán olcsó az áram, már áramszüneteket is okoznak a bitcoin előállításával foglalkozó gépparkok. Ugyanígy Kínában, ahol
az illegális bitcoinbányák a vízerőművek által előállított energiát csapolják meg.
A cikk szerint a jelenlegi növekedési ütemmel számolva alig pár hónapon belül új energiaforrásokra lesz szükség, ez pedig áttételesen káros lehet a környezetre nézve. 2019 júliusára a rendszer több energiát fog elhasználni egy évben, mint az Egyesült Államok lakossága hasonló idő alatt.
- A bitcoin célja az volt, hogy olyan decentralizált pénzrendszer jöjjön létre, melyet nem irányít a bankrendszer vagy egy-egy szuverén állam pénzügyi politikája, használata pedig anonim.
- Csak az egymással kommunikáló számítógépek memóriájában létezik, nincs fizikai megfelelője, tehát nincs bitcoin készpénz.
- Decentralizált és anonim jellegéből adódóan az egész rendszer szabályozatlan.
- A rendszer működését az teszi lehetővé, hogy minden felhasználó számítógépén megvan az a táblázat, ami folyamatosan frissíti, kinek éppen mennyi bitcoinja van.