Kellemetlen meglepetést okozhat az infláció

InfoRádió
2017. október 21. 09:16
A Magyar Nemzeti Bankot látszólag nem aggasztja, hogy a növekvő gazdaságok jegybankjai mostanra szinte mindenhol a feltételek szigorításával, illetve a szigorítás előkészítésével foglalkoznak.

Magyarország még most is a további lazítás felé halad. Azonban egyre több közgazdász látja úgy, hogy meglepetések lehetnek az infláció alakulásában már jövőre, ami a tervezettnél hamarabb igényel válaszlépést a jegybanktól.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi várakozása szerint a háromszázalékos középtávú inflációs cél leghamarabb 2019-ben érhető el, ennek megfelelően kitart az alacsony kamatok mellett. Sőt a legutóbbi kamatdöntéskor tovább csökkentettek, és elképzelhető, hogy belátható időn belül az eszköztárának használatával további lazításokat is bevezet. Az MNB mindezt azzal indokolja, hogy az inflációra nézve nem látszik érdemi felhajtóerő, az importált termékek ára stabil, míg belföldön, az árszínvonalat leginkább befolyásolni képes béremelkedési dinamika is mérsékelt hatású.

A jegybank várakozása szerint a magasabb fizetéseket a lakosság elsősorban befektetésekre, nem fogyasztásra fordítja, ez az alaposan felpörgött ingatlanpiacot és a mérsékelt havi inflációs adatokat látva mindeddig igazoltnak is látszik. Ez is közrejátszhat abban, hogy a piaci elemzők többsége elfogadja az MNB iránymutatását, és nem vár szigorítást 2019 előtt, akkor is elsősorban a nem hagyományos eszköztáron keresztül, azaz alapkamatemelés nélkül. 

Akadnak azonban olyan szakértők is, akik szerint ennél jóval hamarabb és látványos mértékben kell lépnie az MNB-nek, amely alulbecsüli az inflációs kockázatokat. Közülük is kitűnik Liam Carson, a londoni Capital Economics elemzőház közgazdásza. Ő már 2018 végére kétszázalékos alapkamatot vár, vagyis egy év alatt 110 bázispontot kellene emelnie a jegybanknak.

Carson szerint jelenleg még megáll az MNB elképzelése a béremelkedések hatásáról, ez azonban záros határidőn belül változni fog: a háztartások többletbevétele erőteljesebben megjelenik a fogyasztásban is. Ez erőteljesen megemeli az inflációt, miközben a gazdaság eléri a növekedési kapacitása felső határát. A közgazdász értékelése szerint ha az MNB erre későn eszmél rá, az is elképzelhető, hogy az előirányzottnál is komolyabb szigorításokkal kell beavatkoznia.