A népesség Magyarországon folyamatosan csökkent, de bizonyos településeken, településtípusokon a belföldi vándorlásnak köszönhetően ez enyhíthető vagy néha akár megfordítható.
Tavaly többen költöztek el Budapestről, mint amennyien beköltöztek, de ez új tendencia, mert az elmúlt 9 évben ez fordítva volt. A községek és városok esetében is fordult a helyzet, de épp ellenkező irányba: 2016-ban pozitív volt a vándorlási egyenlegük, vagyis többen költöztek vidéki városokba vagy községekbe, mint ahányan elköltöztek - az előző 5 évben épp ellenkező volt a trend - mondta Dickmann Ádám.
"Ez az eredmény főleg a budapesti agglomerációnak is köszönhető, a városok többségéből ugyanis továbbra is elvándorlás tapasztalható" - hangsúlyozta a KSH vándorlás-statisztikai osztályának osztályvezetője.
Néhány városban van csak odavándorlás, a megyei jogú városoknál az elmúlt 20 évben például Érd, Sopron és Kecskemét ilyen.
A tavalyi évet nézve Érd, Szombathely és Sopron van az első helyeken.
A többi város közül a Pest megyei városok egyértelmű elsőségben vannak, közülük is Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Veresegyház és Budaörs.
Tavaly Szigetszentmiklós volt a legnagyobb vándorlási egyenleggel rendelkező település,
mert 1000 fővel többen költöztek oda, mint amennyien eljöttek onnan.
A legnagyobb elköltözés a megyei jogú városoknál tavaly Debrecenben volt, 800 emberrel többen költöztek ki, mint amennyien oda vándoroltak, de Szeged, Dunaújváros is masszívan elköltöző városnak tűnik. A többi város közül Kazincbarcika, Ózd, Ajka, Mátészalka veszít leginkább a népességből a belföldi vándorlásnak köszönhetően - mondta Dickmann Ádám.
A többi települést tekintve 2016-ban Mátészalkán volt a legnagyobb az elköltözés - 300 fős veszteség -, de Tiszaújváros és Nyírbátor is nagy számú lakost veszített.
Ha a teljes országot nézzük, akkor az északi és az alföldi régióból a központi és a nyugati régiókba költöznek az emberek, míg a nyugati városoknál, például Sopron és Győr esetében inkább pozitív a vándorlási egyenleg.