Jelenleg nincs olyan laboratóriumi referenciamódszer, amellyel az úgynevezett MSM mennyisége önállóan kimutatható lenne egy húskészítményben – erősítette meg az agrárszektor.hu-nak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Viszont nemzetközileg is elismerten alkalmazható és használható indikátor, ha a termék kalciumtartalmát laboratóriumi vizsgálattal meghatározzák. Minél nagyobb arányban használtak fel ugyanis a gyártásához MSM-et, annál magasabb lesz a kalciumtartalma. Ha egy húskészítmény kalciumtartalma egy bizonyos határértéken belül marad, akkor a gyártó valószínűleg betartotta az előírásokat. Ám ha aránytalanul magasnak tűnik, ott alighanem valamilyen „cselezés” áll a háttérben.
Augusztus elsejétől már csak magasabb – 40-ről 51 százalékra emelt – hústartalmú virslik és párizsik kerülhetnek forgalomba a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása szerint, míg az MSM mennyiségét 10 százalékban maximálták. Amelyik gyártó ezt nem akarja vállalni, annak nem marad más lehetősége, mint átnevezni a virsliket és a párizsitermékeket húspálcikává, húsrúddá, vagy más egyébbé.
Az MSM elvileg arra szolgál, hogy a csontról kézzel nehezen leszedhető húsokat gépi technológiával, például nagynyomású vízzel távolítsák el, vagyis ne vesszen oda az értékes hús. Sokszor így már bőr, porcogó, csontszilánkok, vagy akár belsőségek is belekerülnek az MSM-be. Állományjavítókkal, ízfokozókkal teszik élvezhetővé, és beletöltik egy bélbe, ami egyben tartja az egészet.
Az MSM-ről húsra való átállás akár két-háromszoros költségkülönbözetet is jelenthet.
Az augusztus elsejétől előírt, 51 százalékos minimális hústartalom, illetve maximum 10 százaléknyi MSM meglétét a gyártmánylapok, receptúrák átvizsgálásával, a gyártás helyszíni ellenőrzésével igyekszik vizsgálni a Nébih. A laboratóriumi vizsgálatok közül pedig a fehérje- és zsírtartalom értékével próbálja megerősíteni a gyártó által bemutatott dokumentáció helyességét.
A kiskapuk azonban továbbra is létezni fognak
- állítják iparági szereplők. Viszonylag könnyen megoldható ugyanis, hogy a „svindlizni” kívánó gyártók a hatósági ellenőrzés idején normál receptúrát használjanak, máskor pedig gyengébbet (vagyis magasabb MSM-tartalmút). A Nébih szerint viszont az üzemekben történő mintavételt előzetes bejelentés nélkül tervezik, és az előállítóknak nem lesz információjuk arról sem, hogy a kereskedelemben mikor történik hatósági mintavétel.