Tavaly október 1-jén 9 803 837 fő élt Magyarországon, amibe mindazok beletartoznak, akik ezen a napon életvitelszerűen Magyarországon éltek, vagyis a magyar állampolgárok mellett a nem magyar állampolgárok is – közölte Vukovich Gabriella.
A KSH elnöke hozzátette: ez azt jelenti, hogy a legutóbbi népszámlálás óta – 2011. október 1-je óta – 134 ezer fővel csökkent az ország lakossága. Ez a születések és a halálozások számának negatív egyenlegéből következik, amit részben – igaz, most már nagyon kis mértékben, de – a nemzetközi vándorlások mérsékelnek.
A szakember elmondta, hogy
a társadalom korösszetételére továbbra is az öregedés jellemző, és ez folytatódni fog még jó néhány évtizedig,
hiszen egyre kisebb létszámú generációk születnek.
„Még ha természetesen vannak is éves ingadozások, és az utóbbi néhány évben tapasztaltunk kedvező jelenségeket a születések számában, összességében tendenciaszerűen az alacsony születésszám jellemző. Mivel az idősebb generációkba lépők még a magas születésszámú generációkból származnak, ezért egyre nagyobb azoknak az életkori csoportoknak a száma, akik idős korba lépnek, ezáltal pedig öregszik a népesség” - fejtette ki Vukovich Gabriella.
Hozzátette: ehhez kis mértékben hozzájárul a halandóságnak az elmúlt 22-23 évben tapasztalt javulása is. Igaz, enyhe volt ez a javulás, de egy kicsit ez is tudta növelni az idősek számát.
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondta, hogy a háztartások nagyjából kétharmadát családok, míg egyharmadát egyedül élők alkotják.
„Ez azt jelenti, hogy
több mint egymillióan vannak, aki egyedül élnek egy háztartásban, a többségük pedig időskorú”
- fejtette ki.
Pozitív hír viszont az, hogy az iskolázottság javul. Csökken a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és növekszik a középfokú és felsőfokú végzettségűek aránya.
„A felsőfokú végzettség aránya különösen nő:
már a nők 22 százaléka rendelkezik egyetemi-főiskolai végzettséggel, míg a férfiak körében 19 százalék ez az arány
– részletezte Vukovich Gabriella.
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondta, hogy összességében a mikrocenzus eredményei az alaptendenciákat megerősítik.
„Azt, ami évtizedek óta zajlik, tulajdonképpen nem is lehet gyorsan megváltoztatni. Ugyanakkor a házasságkötések és a születések számában tapasztalható kismértékű kedvező elmozdulások azért most még nem tudnak az egész népességben érvényesülni, nem tud olyan nagy elmozdulást okozni” - mondta Vukovich Gabriella.
„Mégis ez az egyetlen esély arra, hogy a népességcsökkenés és a népességöregedés üteme lassuljon,
mivel ez kiegyensúlyozottabb korszerkezetet tudna biztosítani a lakosságon belül” - folytatta a szakember.
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozzátette: annak pedig nyilván vannak gazdasági, de akár egyéni, a családok körében érzékelhető hatásai is, ha ezek a folyamatok javulni tudnak.