Míg az ezredforduló éveiben főként nyugat-európai vásárlók jelentették a külföldieket, addig a válság alatt jelentősen átalakult a vásárlók nemzetiségi összetétele. Az ír és a spanyol befektetők szinte teljesen eltűntek, helyüket kezdték átvenni a szláv, többségében orosz vásárlók. A jelenlegi fellendülés során azonban egy újabb átalakulásnak lehetünk tanúi, aminek következtében a szláv vásárlók arányának csökkenése és a távolkeleti, főként kínai vásárlók részarányának növekedése van kilátásban - számol be cikkében a portfolio.hu.
A legnépszerűbb célterület továbbra is Budapest, ahol a külföldi vásárlók mintegy háromnegyede vásárolt. Vidéken a Balaton környéke, főként a Balatonfelvidék népszerű.
A vásárlók negyede 140 négyzetméter körüli családi házat keresett 36 millió forint körül, a fővárosi tégla lakások vevői pedig átlagosan 31 millió forintot költöttek 65 négyzetméteres ingatlanokra. Vidéken a külföldiek által vásárolt lakások ára 4 és 40 millió forint között alakult, tehát szinte minden árkategóriára volt érdeklődés. Budapesten a kínai vásárlók a kifejezetten olcsónak számító 10-15 milliós árfekvésű panelek mellett átlagos tégla társasházi lakásokat 25-50 millió forintért kerestek, de több 60-120 milliós ügylet is kínai vevőkhöz köthető. Az ennél drágább tranzakciókat főként budai villák adták. A külföldi vásárlók a magyaroknál valamivel drágább lakásokat keresték- írta a portfolio.