Kaderják Péter nem tapasztalt drámai fejleményt az energetikai témákkal kapcsolatban Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin csütörtöki tárgyalása után.
Elmondta, hogy a paksi atomerőmű kérdésében lényegében a felek biztosították egymást arról, hogy abban a keretrendszerben, amelyről eddig a megállapodás szólt, tovább kívánják folytatni a projektet. A magyar fél pedig lényegében biztosította az orosz felet arról, hogy a finanszírozási kondíciókban nem akar elállni az orosz hiteltől.
„Azt is biztosították a felek, várjuk az utolsó döntést Brüsszel részéről azzal kapcsolatban, hogy a projekt a versenyjogi feltételeknek milyen módon felel meg” - tette hozzá a kutatóközpont vezetője.
„Az a kijelentés, hogy 2021-ig biztosított a Magyarországra irányuló orosz gázszállításoknak a szerződéses háttere, és megkezdik a 2021 utáni szállításokra vonatkozó tárgyalást is, lényegében azt jelenti,
Magyarország úgy döntött, hogy nem kívánja bővíteni vagy módosítani, mennyiségi értelemben kiterjeszteni ezt a megállapodást 2021 előtt”
- mondta Kaderják Péter.
A szakértő szerint ez mindenképpen szerencsés döntés, hiszen a mostani mennyiség a hazai fogyasztás körülbelül felét fedezi, a piac maradék részén pedig egy egyre inkább versenyező gáznagykereskedelmi piac több szereplője osztozkodik.
A kutatóközpont vezetője úgy véli, ez a versenyhelyzet nagyon kedvezően hatott az elmúlt két évben a hazai nagykereskedelmi gázárakra.
Kaderják Péter úgy véli, hogy ma Magyarország gázellátási helyzete rendkívül kedvező.
„Látni kell, hogy a jelenlegi helyzetben Ukrajna felől is tudunk orosz gázt vásárolni, illetve Ausztria, Szlovákia felől is tudunk orosz és alternatív gázt vásárolni. Részben igaz, hogy a horvátokkal és a románokkal ez még nem áll fent, hiszen Romániából már tudunk beszállítani az országba, és Horvátországgal is haladnak az ilyen irányú tárgyalások. Különösen érdekes számunkra a horvátországi cseppfolyós földgázterminállal kapcsolatos fejlemények” - részletezte a kutatóközpont vezetője.
Kaderják Péter úgy véli, hogy Magyarország jelenlegi kedvező helyzete szempontjából az a bizonyos
Északi Áramlat 2 projekt – amely a megbeszélésen is szóba került – nem igazán lenne kedvező.
„Hiszen ennek a megvalósulása valószínűleg az ukrán beszállítási pontnak az ellehetetlenülését hozná, úgyhogy az orosz gázt ezek után azokon a vezetékeken keresztül kellene az országba szállítani, amelyeket éppen azért építettünk, hogy az orosz gáznak versenyt jelentő egyéb forrású gázmolekulák is az országba kerülhessenek” - indokolta a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.