Érdekes képződmény a béren kívüli, készpénzben történő juttatás – fogalmazott a WTS Klient partnere.
„Amikor az első hírek felreppentek róla, sokan felkapták a fejüket a szakmában, hogyan fog ez megvalósulni. Utólag kiderült, hogy megfeleltethető a havi nyolcezer forintos Erzsébet-utalványnak, túl sok nem történik: készpénzben odaadom ezt a munkavállalóimnak.”
Gyányi Tamás hozzátette, ugyanakkor nagyon sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, amelyeket el is küldtek az adóhatóságnak. Konkrét válaszokat azonban nem kaptak.
„Elsősorban az ellenőrzési gyakorlatra voltunk kíváncsiak, hiszen a vállalkozásoknál egyáltalán nem mindegy, hogy egy ellenőrzés során bérré átminősítik, az komoly kockázati elemet jelent. 50 százalékos bírsággal egyáltalán nem is olyan jó a kép.”
További kérdés, ha egy cég, amelyiknél nincs cafeteria-rendszer, de bevezetné és adna mindenkinek nyolcezer forint készpénz-juttatást havonta, ugyanakkor bruttó béremelést nem csinál, ki lesz az az ellenőr, aki megmondja, hogy ez rejtett béremelés volt vagy nem – folytatta a WTS Klient partnere.
„Ez nem egy havi szinten adandó juttatás, lehet egy összegben vagy akár részletekben is folyósítani, az viszont tudni kell, ha a munkaviszony nem egész évben áll fent, akkor csak a jogviszonyban töltött napoknak megfelelő arányos összeget lehet így béren kívüli juttatásként kezelni.”
Gyányi Tamás hangsúlyozta, hogy ez egy béren kívüli juttatás, ami nem adómentes, tehát nem úgy kell tekinteni, hogy a cafeteria olyan eleme, amelynek köszönhetően százezer forintot lehet adómentesen adni a munkavállalónak.
„Bár korán láthatóak voltak a változások, a cégek az utolsó pillanatra hagyták ezeket a döntéseket, de még most is a kivárás a jellemző. Sokan szeretnék a mobilitási célú lakhatási támogatást is igénybe venni, illetve adni. Fontos tudni, hogy egy ilyen típusú juttatásnál az, hogy nem új munkavállalóról van szó, nem kizáró ok” - hívta fel a figyelmet a WTS Klient partnere.