Tudományosan megalapozott előrejelzések szerint a Föld népessége 2050-ig 9 milliárd főre szaporodik, amelynek élelmiszerekkel történő ellátásához a jelenleginél nagyobb termőképességű növényeket és hatékonyabb termesztési technológiákat kell kidolgozni - írja a nationalpeanutboard.org cikke alapján az Agrinform.hu.
A lap azt írja, a globális felmelegedés negatív hatásai miatt a világ növénytermesztését nem lehetséges a jelenleg elterjedt fajtákra alapozni. A globálisan éves szinten előállítható növényi termés mennyiségi növelésének egyik legfontosabb eszköze a szárazság- és hőségtűrő fajták, fajok termesztése lehet. Európában az egyik lehetséges ilyen haszonnövény a kontinens nagy részén aránylag jól termeszthető, de eddig csak a déli területekre szorult földimogyoró.
A földimogyoró jól tűri a szárazságot, emellett magas vitamin- és fehérjetartalma is hozzájárulhat az élelmezés megoldásához
- írják.
A pillangós virágú földimogyoró tulajdonképpen a Föld második legfontosabb olajnövénye, termése közel 50 százalék olajat tartalmaz, amely jórészt kedvező étrendi hatású, telítetlen zsírsavakból áll. Emellett 26 százalék fehérjét és harmincnál is több, a szervezet számára elengedhetetlen vitamint és ásványi anyagot is, valamint antioxidánsokat.
Ezen tulajdonságai alapján az amerikai szaklap szerint a földimogyoró szerepet játszhat az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében. Ugyancsak fontos szerepe van a légköri nitrogén megkötésében a növénynek pillangós virága révén, ugyanis csökkenti a műtrágyaszükségletet. "földimogyorószénának" nevezett maghüvelyei pedig felhasználhatók a szarvasmarha-takarmányozásban - teszik hozzá.
A legfontosabb érv azonban, mint írja a lap, a földimogyoró alacsony öntözővíz-igénye. 1 uncia (28,3 gramm) földimogyoró előállításához nagyjából 3,2 gallon (12,2 liter) víz is elegendő, míg ugyanennyi mandulához 28,7 gallon, vagyis közel 110 liter vízre van szükség.