Több mint hatvan országban működik több-kevesebb sikerrel óraátállítás, és mindenhol azon gondolkoznak, hogy törölhetnék el, nagy kérdés, hogy a téli vagy a nyári maradjon – mondta az elnök. Hozzátette, hogy az emberi szervezetre hatással van a kialakult ritmus megváltoztatása, de ennek mértéke eltérő lehet például a kor vagy az egészségi állapottól függően.
Vérnyomásértékek, pulzusszám, testhőmérséklet, bizonyos hormonok szintjének emelkedése – sorolta a hatásokat. Vannak, akik egy nap alatt átállnak, mások napokig, akár hetekig is kínlódnak ilyenkor. Kutatások szerint a tavaszi átállás idején átlagosan 40 perccel kevesebbet alszunk még úgy is, hogy fel tudunk, tudnánk erre készülni.
Arról is beszélt, hogy földrajzilag is meghatározott a hatás erőssége,
az egyenlítőhöz közelebb, illetve az északi régiókban élőknek könnyebben megy az alkalmazkodás, nálunk általában jobban megérzik az emberek.
„Nagyon sokan vannak, akik megérzik. Ezt lehet látni a közlekedési balesetek számának növekedésében vasárnap és hétfőn egy-két nap alatt, vagy például az érzékeny vagy beteg vagy főképpen szívproblémákkal küszködő embereknek is könnyebben jönnek a rohamok” – sorolta az elnök.
A téli és nyári időszámítás közötti választásról elmondta, hogy nagy a vita, szerinte 2024-ben az Európai Unió a sarkára fog állni és kikényszeríti a tagállamokból, hogy egy éven belül döntenek a kérdésben. Azt is mondta, hogy a téli az eredeti időszámítás.
„A Magyar Alvásszövetség azt javasolja, hogy amikor erre a döntésre sor kerül, azt megelőzően legyen megfontolt, átgondolt vizsgálata annak, hogy melyik a célszerű” – mondta G. Németh György. Hozzáfűzte, hogy megoldás lehet, ha időzónát váltunk. Ez azt jelentené, hogy az ukrajnai, romániai időszámítás lenne érvényes nálunk.