A jelentés szerint a nőknél az átlagos várható élettartam 83,2, a férfiaknál 77,5 év volt. Az előző évhez képest a férfiak életkilátása egy évvel, a nőké 0,8 évvel csökkent. Az adatok szerint 2020-ban a várható élettartam az unió 27 tagállamából 23-ban csökkent. A kivételt csak Dánia, Észtország, Finnország és Ciprus volt. A várható élettartam legnagyobb csökkenését Spanyolországban (1,5 év), majd Belgiumban és Bulgáriában (1,3 év), Olaszországban, Lengyelországban és Romániában (1,2 év) regisztrálták. 2020-ban 5,184 millió ember halt meg az unióban, szemben a 2019-es 4,653 millióval.
A halálesetek megnövekedett számáért a koronavírus-járvány felelős.
A vizsgált időszakban a születéskor várható legmagasabb élettartammal rendelkező uniós régiók Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban voltak. A sor elején a francia Korzika szigete található (84 év), majd a spanyolországi Baleár-szigetek (83,9 év) és a görögországi Epirusz régió (83,8) következett. A legalacsonyabb, 72,8 éves várható élettartammal rendelkező uniós régiók mind Bulgáriában voltak.
Magyarországról az derült ki, hogy a születéskor várható átlagos élettartam az 1980-ban regisztrált 69,1-ről 75,7-re emelkedett 2020-ra, bár ez a szám egy évvel előtte már elérte a 76,5 évet is.
A nők várható élettartama 1980-ban 72,8 év volt, 2019-ben 79,7, 2020-ban viszont 79 évre csökkent.
A férfiak esetében a várható élettartam 1980-ben 65,5 év volt, 2019-ben 73,1, 2020-ban pedig 72,3 évre esett vissza.
A születéskor várható élettartam az elmúlt évtizedekben számos tényező miatt gyorsan nőtt. Ezek közé a csecsemőhalandóság csökkentése, az életszínvonal emelkedése, a jobb és egészségesebb életmód, valamint az oktatás, az egészségügy és az orvostudomány fejlődése tartozik. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a várható élettartam az 1960-as évek óta évtizedenként átlagosan több mint két évvel emelkedett – áll az Eurostat közleményében.